Német atomhosszabbítás

A berlini kormány úgy döntött, hogy 8, illetve 14 évvel meghosszabbítják a nukleáris erőművek üzemidejét. Ezzel felülírják a korábbi szociáldemokrata–zöld koalíció döntését, amely szerint 2020-ig az összes német reaktort le kellett volna állítani. A hosszabbítás fő haszonélvezői az energetikai cégek, amelyek becslések szerint legalább 90 milliárd eurós többletbevételre tesznek szert a részben nullára leírt, ám műszakilag még biztonságos erőművek által termelt áram eladásából. Ellenszolgáltatásként 2016-ig évente 2,3 milliárd euró fűtőelemadóval könnyítik a költségvetés helyzetét, valamint 15 milliárd euróval támogatják az alternatív energiaforrások fejlesztését. A döntéssel szemben kemény ellenállás formálódik: az ellenzéki pártok alkotmánybírósági eljárást, a környezetvédők tüntetéseket és forró őszt helyeztek kilátásba. Mindeközben kevés figyelem jutott a kormánykoncepció azon részletének, mely szerint a nukleáris energia továbbhasználatával szerzett időnyereséget felhasználva úgy kívánják átalakítani a német energiamérleget, hogy 2030-ra a fogyasztás egyharmada, 2050-re pedig a fele már megújuló forrásokból származzon.