Párhuzamos ütköztetések

Az Európai Részecskefizikai Kutatóintézet (CERN) Genf mellett működő nagy hadronütköztetőjének kistestvéreként emlegeti az orosz sajtó azt a berendezést, amely – szintén a CERN támogatásával – az orosz tudományvárosok egyikében, a Moszkvához közeli Dubnában épül. Egy 1992-ben beindított részecskegyorsítóból, a Nuklotronból alakítják át. A munka már folyik, és a tervek szerint 2016-ra fejeződik be. A CERN-től – értékes, különleges kamerák formájában – már megérkezett az első hozzájárulás, az orosz államtól pedig elsősorban a programban részt vevő intézetek támogatása révén várnak segítséget – mondta a HVG-nek Vlagyimir Kekelidze, a Dubnában 18 állam képviselőinek részvételével működő Egyesített Atommagkutató Intézet (képünkön) részecskefizikai laboratóriumának igazgatója. Míg a CERN hadronütköztetőjében arra keresnek választ, hogy miként jött létre az univerzum, Dubnában azt kutatják majd, hogyan keletkeztek évmilliárdokkal ezelőtt a legkisebb elemi részecskék. A berendezésben nehézionokat fognak ütköztetni, ezerszer kisebb energiával, mint a svájci létesítményben, és arra számítanak, hogy ezzel e kutatási terület nemzetközi központjává válnak, ami újabb külföldi szakembereket is Dubnába vonz majd.