Bár a bérek vásárlóereje – mintha nem is volna válság – az idei év első hét hónapjában 3,2 százalékkal nőtt 2009 azonos időszakához viszonyítva, a háztartások fogyasztásában ez egyáltalán nem tükröződik. A reálkeresetek emelkedése jórészt az év elején életbe lépett adóváltozások következménye: a bruttó bérek (203 ezer forint) átlagosan csupán 2,6 százalékkal növekedtek, ám azok nettója (133 ezer forint) csaknem 9 százalékkal ugrott meg.
Ennek ellenére a háztartások fogyasztási kiadásai mind az első, mind a második félévben több mint 4 százalékkal visszaestek, és hasonló mértékű mínuszt mutat a kiskereskedelmi forgalom is. A keresetek és a fogyasztás egymástól való eltávolodásának két oka van: egyrészt csaknem másfél millió devizahitel törlesztőrészletei duzzadtak meg, elszíva a háztartások vásárlásra fordítható forrásait, másrészt a kilátások bizonytalansága miatt a lakosság többet takarít meg.
Az idei második negyedévben a hazai össztermék (GDP) 1 százalékkal meghaladta ugyan az előző évit, a január–márciusi időszakhoz viszonyítva azonban stagnálást mutat. A belpiaci kereslet gyatraságához az is hozzájárult, hogy az állam is kevesebbet költ, mint egy éve, vagyis a közigazgatást, az egészségügyet, az oktatást átfogó nemzetgazdasági ágazat teljesítménye is visszaesett. A mezőgazdaság mínusza, mint annyiszor, most is a kedvezőtlen időjárásra vezethető vissza, az ipart pedig változatlanul az export húzza; azon belül a kivitelre koncentráló feldolgozóipar bővülése egy év alatt meghaladta a 12 százalékot. Az idei év első hét hónapjában az euróban számolt kivitel 20,5 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi mérleg soha korábban nem látott mértékű, 3,1 milliárd eurós többletet mutatott. Összehasonlításképpen: ez a tavalyi egész évi GDP több mint 3 százaléka, vagyis a szufficit nélkül a gazdaság még mindig visszaeső pályán lenne.
Ebből adódóan fölöttébb kérdéses, hogy jövőre a belpiaci tényezők hozzájárulnak-e a kibontakozáshoz. Mert arra aligha lehet számítani, hogy az eladósodott háztartások költekezésbe kezdenek, ráadásul az adótörvények lebegtetése miatt a kereseti viszonyokat is bizonytalanság övezi. Az elfogadott törvény alapján 2011-re a személyi jövedelmek 15 millió forintig 17 százalékkal adóznak, ami önmagában is tovább növelné a nettó béreket, a kormány tervei szerint pedig egységes, 16 százalékos szja-kulcs lépne életbe – bár csak fokozatosan, három év alatt.
Az adórendszer átalakítását azonban vastagon befolyásolhatja, hogy költségvetési lazításra nincs mód. A közkiadások növelése – legalábbis reálértéken – szintén akadályokba ütközik, mivel a kormány az államháztartási hiányt az idei, GDP-arányosan 3,8 százalékról jövőre 3 százalék alá vinné le, eleget téve Brüsszel kívánalmainak. Vagyis a GDP bővülése továbbra is főleg az exportpiacokon múlik – ám azokat szintén bizonytalanságok övezik. Mindazonáltal az elemzők általában 2-3 százalék közötti bővülést várnak a magyar gazdaságtól 2011-ben.
