Egy meztelen cseresznyeszedő nő is bábáskodott a bécsi szecesszió születésekor. Josef Engelhart napfényben nyújtózkodó nőalakját letiltotta ugyan a bécsi Művészház akvarellkiállításának zsűrije – mondván, a pucér test látványa megbotránkoztatná a nagyérdemű kifinomult hölgytagjait –, Engelhart és a haladó művészek felháborodása néhány évvel később, 1897. április 3-án saját társaság alapításává finomodott. Secession fedőnéven, Gustav Klimt vezetésével magukra hagyták a prűdség és az eladhatóság hivatalos kiszolgálóit, hogy saját kiállítótérben és folyóiratban megjelenített, progresszív szellemiségükkel formálják az elkényelmesedett osztrák közízlést. A bécsi szecesszió aranykoraként ismert századfordulós évek terméséből, illetve a Secession tárlataira meghívott külföldi művészek munkáiból válogat most a Szépművészeti Múzeum. Így juthat Degas, Hodler és Toulouse-Lautrec grafikái mellé Klimt megannyi bravúrosan légies ceruzarajza, a címadó Nuda Veritas tükröt tartó, vörös démona és nemrég előkerült, első ízben kiállított erotikus tusrajza, a hullámzó női testekből építkező Halvérűek. Kuriózumnak ígérkezik Klimt Az arany lovag című olajképe, amely Nagojából érkezik és november közepéig marad Budapesten.
Szépművészeti Múzeum, szeptember 23. – 2011. január 9.
