Az ártatlanság kora

Az igazságszolgáltatásban is szerepet kaphat egy új vizsgálati módszer, amellyel megállapítható, hogy a vádlott agya az életkorának megfelelően érett-e. A St. Louis-i Washington Egyetem kutatói nemrég számoltak be róla a Science folyóiratban, hogy az agy véráramlásáról képet adó funkcionális mágnesesrezonancia-felvétel (fMRI) számítógépes elemzésével 90 százalékos pontossággal meg tudják határozni, mennyire gyermeki vagy felnőtt agyat ábrázolnak a képsorok. Az eljárás arra a felismerésre épül, hogy az öregedéssel párhuzamosan az agy távoli területei közt erősödik, míg a közeliek közt halványul a kapcsolat. A kutatócsoport mérései szerint 20 éves kor alatt az agyi zónák fejlettsége egyénenként annyira eltérő, hogy indokolt a kérdés, mely életkortól vonható valaki jogilag felelősségre. Ez új érveket adhat azoknak, akik szerint mozgó mércét lehetne alkalmazni, és minden fiatal bűnelkövető esetében agyképelemzéssel lehetne eldönteni a számonkérhetőség mértékét. 2005-ben az Egyesült Államokban már volt példa arra, hogy egy ügyvéd az agykutatás eredményeire hivatkozva minősítette éretlennek és mentette meg a halálbüntetéstől 17 éves védencét. Sőt ez után az ítélet után a legfelsőbb bíróság a 18 éves kor után elkövetett bűnökre korlátozta a halálos ítélet kiszabhatóságát, bár ez nem került be minden állam gyakorlatába. Az utóbbi években időnként felnőttek bűneit is megpróbálták korszerű eljárások útján kimutatható agyi rendellenességekkel magyarázni vagy éppen mentegetni.