A mammográfiás szűrés csökkenti az emlőrák-halálozás gyakoriságát, de nem eléggé – szólt hozzá a rákszűrés hasznosságát feszegető vitához az oslói egyetemi kórház orvoscsoportja, húsz év norvégiai adatait feldolgozó publikációval. E szerint a leginkább veszélyeztetett – 50–69 éves – korosztálynál bevezetett kétévenkénti önkéntes szűrés 10 százalékkal csökkentette a halálos kimenetelű mellrákot. Ahhoz képest, hogy a panaszmentes lakosság mammográfiás szűrése meglehetősen drága népegészségügyi program, az eredmény elmarad a várakozástól. A halálozási arány csökkenése egyharmadrészt köszönhető a szűrésnek, míg kétharmadrészt annak, hogy sokat javult a nők egészségtudatossága – önvizsgálattal kisebb rendellenességekre is felfigyelnek –, de mindenekelőtt hatékonyabb lett a diagnosztika és a kezelés is. Az oslói kutatás meglepetése, hogy a nem szűrt 70–84 évesek emlőrák-halálozási adatai is majdnem annyival javultak, mint a mammográfiával vizsgáltakéi. Ezt azzal magyarázták a kutatást végző doktorok, hogy hatékonyan működik a betegirányítás, és a daganatgyanús esetek késedelem nélkül több szakterület képviselőiből álló orvoscsoportok elé kerülnek. Egy francia kutatóintézet legfrissebb biostatisztikai elemzése szerint az elmúlt 20 évben az izlandiak, az angolok, a walesiek és az észak-írországiak jártak élen a halálozási adataik javításában, ám ezeken a helyeken az emlőrák előfordulása és végzetes kimenetele még így is jóval gyakoribb, mint az európai átlag.
