Egyezményes füttyjelét is a magyaroknak köszönheti a Bauhaus: a magyar népdaltöredéket a Bauhausban tanuló, később ott tanító és alkotó festő, Weininger Andor honosította meg az iskola első, Weimarhoz kötődő korszakában. További személyes és szakmai jellegű, korábban ilyen teljességben sosem vizsgált magyar vonatkozásokat tár fel a pécsi Janus Pannonius Múzeum október végéig nyitva tartó Bauhaus-kiállítása, valamint a hozzá kapcsolódó A művészettől az életig című katalógus. Noha az 1919 és 1933 között működött iskola egyik szellemi vezére, Moholy-Nagy László tervezett e címen könyvet írni, a most összeállított vaskos kötet tanulmányokkal, korabeli újságcikkekkel, levelekkel, kritikákkal, illetve a tárlaton bemutatott folyóiratok, képeslapok, fotók, festmények, grafikák, szobrok reprodukcióival illusztrálja az egykor politikai okokból elhallgatott korszak bőséges termését. Az egységes, fekete-piros-fehér Bauhaus-köntösbe bújtatott katalógusban az olvasó ezüstzselatin kópián lesheti meg Bartók látogatását az iskolában, szemügyre veheti a kisinas Breuer Marcell vizsgamunkáját, a gótikus afrikai etnotrónt és olvashat a dizájntanoda dzsesszzenekarának turnéjáról. Ráadásul az is kiderül, hogy a komoly közösségi életet teremtő Bauhaus kosztümös báljain Vaszilij Kandinszkij orosz festő leginkább antennaként szeretett feltűnni.
Janus Pannonius múzeum, kiállítási katalógus (Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága)
