A Dunántúl három megyéjére kiterjedő vegyi katasztrófa, négy ember halála és száznál több sérülés következett be a MAL Magyar Alumínium Zrt. ajkai vörösiszap-zagytározójának hétfői átszakadása nyomán. (Lapzártánkkor hat embert még kerestek.)A maró hatású – a bőrön égési sérüléseket okozó – folyadék több házba is betört Kolontár, Devecser, valamint Somlóvásárhely községekben, és a Torna-patakon, valamint a Marcal folyón távolabbi településekre is eljutott. Az áradás az első becslések szerint közel 40 négyzetkilométeres területet fertőzött meg.
Stiller Ákos
A tározók állapotát két hete vetették alá alaposabb ellenőrzésnek, az erről készült jegyzőkönyvet, más iratokkal együtt, a rendőrség hétfőn lefoglalta. A timföldgyártás melléktermékeként visszamaradt anyagokat tartalmazó, 20-30 méter magas gátakkal megtámasztott 10. számú kazettában 30 millió köbméternyi vörösiszapot halmoztak fel. A mélyebb rétegekben már megszilárdult anyag porzását – és így a levegőbe kerülését – megakadályozó ipari vízzel, illetve csapadékkal folyékony elegyet képező masszából közel egymillió köbméter szabadult ki. Úgy tudjuk, ez közel az ötvenszerese annak, amennyivel a MAL környezetvédelmi katasztrófa esetére kidolgozott akcióterve számolt. A cég egyik belső hírlevelében a műszaki szolgáltatási igazgató hat éve arról írt, hogy a környezetvédelem a legjelentősebb kihívás, amellyel a társaságnak szembe kell néznie.
A MAL kedden kiadott közleménye szerint az úgynevezett Bayer-féle technológia több évtizedes alkalmazásának történetében példátlan esetről van szó, és a katasztrófának a hétfői fizikai szemle, illetve a résfalon belüli vízminta elemzése sem mutatta semmilyen előjelét. A cég szerint az agyagos talapzat megcsúszása vezetett a gátszakadáshoz. Orbán Viktor miniszterelnök kedden kijelentette, nem természeti okok vezettek a katasztrófához. Közölték, hogy a vörösiszap – amelynek a színét az abban 40-50 százalékban jelen lévő vas-oxid adja – az EU hulladékszabványa alapján nem veszélyes hulladék.
Az első vizsgálatok szerint a hét elején nagy hígításban és viszonylag gyors lefolyásban kiömlő – környezetvédők szerint ólmot, higanyt tartalmazó – vörösiszap a talajnak a felsőbb rétegeiben okozott komoly szennyeződést. Az anyagi és a természeti kár – beleértve az állatállományban okozott, még felmérésre váró veszteséget – 10 milliárd forintra tehető, miközben a cég, úgy tudni, ennek töredékére biztosította magát. Az érintetteknek a kormány kárenyhítést ígért, amelyhez uniós támogatást kért. A helybeliek arra emlékeztetnek, hogy miközben a természeti kockázat az övék, az iparűzési adó Ajkát illeti. Illés Zoltán államtitkár szerint a teljes helyreállítási költséget a cégnek kell állnia.
A katasztrófa téma volt a parlamentben is. Az ellenzéki pártok együttműködést ígértek. A kormánypárti kommunikáció az eset kapcsán felmelegítette a magyarországi alumíniumipar privatizációját. A MAL elnöke, Tolnay Lajos és Gyurcsány Ferenc ugyanis érdekeltségein keresztül a kilencvenes évek közepén tulajdonostárs lett többek között a Hungaluker Kft.-ben. Papcsák Ferenc, elszámoltatásért felelős kormánybiztos már korábban tervbe vette a MAL szerződéseinek átvizsgálását.
