HVG, 2010. OKTÓBER 16.
A közelmúltban ismertették az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete kiadásában megjelent, Magyarország kistájainak katasztere című, 900 oldalas munkát, amelyet Dévényi Zoltán–Marosi Sándor–Somogyi Sándor jegyez. A téma jelentősége feltétlenül megérdemelte volna a történeti előzmények még szélesebb körű bemutatását. Így Csizmadia Andor, Ereky István, Illyefalvi L. Lajos és Magyary Zoltán ez irányú munkásságának legalább a jelzését. A második világháborút követő újjáépítési munkák keretében Jankovics István, a Tervgazdasági Intézet (TERINT), majd a VÁTI különösen 1957–1963 között foglalkozott a témával. A TERINT és az egykori ÉVM illetékes vezetői változó megközelítési irányból gondozták a témát Perczel Károly közreműködésével. Az 1964–1990 közötti időszakot számtalan kutatás jellemezte. Ezek közül külön is kiemelendő Kovacsics József professzor KSH által kiadott Helytörténeti adattár sorozata, illetve a Településtörténeti és Népességtörténeti Lexikon sorozata, amelyet ugyancsak a KSH adott ki. Az egykori járási beosztások és az úgynevezett statisztikai kistérségek / körzetek további lépcsőfokai e vajúdássorozatnak. Az 1995–1998 közötti években a megyei, majd térségi területfejlesztési tanácsok úgynevezett agrárstratégiák közreadását szorgalmazták. A kötetekben megjelent kistájhatárok azonban jelentősen eltértek a lapjuk 41. oldalán közölt térkép 230 „országrész-lehatárolásától”.
HORVÁTH BÉLA
(MISKOLC)
