A blues örök és elpusztíthatatlan, a bluesjátékos csak akkor hagyja abba, ha elfogy belőle a zene. Tadeusz Nalepa, a blues egyik kelet-európai – lengyel – forrásvidékének szülötte ehhez még hozzáteszi: a bluesból áradó erő, őszinte és tiszta előadásmód minden nem isteni eredetű szándékot képes megfékezni. Az egyik kiválasztott, Eric Clapton John Mayall Bluesbreakerjében kapta meg az alapokat, hitharcosi alkalmasságát közel fél évszázados pályafutásának albumai és élő megjelenései bizonyítják. A most kiadott album címe egyszerre utal az előadó védjegyszerű játékára és magára a tartalomra is: a hallgató pontosan azt kapja, amiben eddig sem csalódott. A New Orleans-i és texasi zenészekkel szövetkező Clapton nem díszítgeti túl a számokat, gitárja nyersen, mégis gördülékenyen és atmoszférateremtően szól, a hangszer az előtérben van, de ha kell, alázatos. A lemezen középtempójú bluesstandardok és olyan dalok hallhatók – például Louis Armstrongtól a Rocking Chair vagy Yves Montand‑tól az Éjszaka kapui című filmben előadott Autumn Leaves –, amelyeket egyszer már valaki megtöltött lélekkel, és most újra életre kelnek.
Reprise / Warner
