Freud saját szakácskönyve – Tányéranalízis
Egy jó ételnek, amely mindig magáról az életről szól, ugyanaz a jellemzője, mint a szexnek, ezért Freud saját szakácskönyvét érdemes úgy olvasni, hogy az ember néha-néha segítségül belelapoz a Pszichoanalízisbe is. Soha nem lehet tudni, van-e összefüggés egy tepsi kivajazása és a szorongásos neurózis között, és adott esetben az sem árt, ha kiderül, milyen kapcsolat van a libidó és a fettuccine között, és igaz-e, hogy napi egy süti megszünteti a szorongást. A könyv amerikai páros (pszichológus és író) alkotása, akik szerényen szerkesztőként tüntetik fel magukat, de páratlanul szellemes szósalátájukkal sokkal többet adnak: nemcsak Freud jegyzeteibe és leveleibe, hanem a torkába is belenéztek. Sőt ha már arra jártak, a gyomrába is, megvizsgálva a gyomorrontás kulturális aspektusait.
Váncsa István: Lakoma – Szellemi szimpózium
Azt, hogy az abált csécsi tokaszalonnánál jobb salátát elgondolni sem lehet, már Váncsa előző szakácskönyvéből megtudhattuk, a Platón ismert művéhez hasonló címet viselő új könyvből pedig az is kiderül, mi köze a bihari disznótorosnak az Aphrodité szigetén, Cipruson feltálalt, recehájba csomagolt fasírthoz, a szeftaliához. S innen már csak egy lépés megérteni, mit keres a templomos lovagok kincse a sarkadkeresztúri önkormányzati hivatal padlója alatt. Fény derül a másik ciprusi nemzeti étel, a hazafiak birkasültjének is nevezett kleftiko és a kleptománia kapcsolatára, az viszont titok marad, honnan származik a mediterrán konyha alapélelmiszere, az olajbogyó. A krétaiak szerint tőlük, de tudvalevő, hogy minden krétai hazudik. Egyébként pedig a szerző szerint mediterrán konyha mint olyan, nem létezik, sőt a piramissal ábrázolt mediterrán étrend sem, éppen ezért könyve egy sorozat első részeként az egymással rokon, ám mégis különböző görög, török, ciprusi, libanoni, marokkói, tunéziai és máltai konyhák legfinomabb receptjei közül válogat.
Egy nap az elBulliban – Kísérleti szakasz
Ferran Adriá pillanatnyilag a világ legjobb séfje, a háromcsillagos rosesi elBulli pedig a világ legjobb étterme. Évente kétmillióan szeretnének asztalt foglalni, de csak nyolcezer szerencsés kóstolhatja meg a folyékony őszibarackot, a joghurt-málnamocsit vagy az olvadó belsejű desszertet. Az elBulliban egy nap olyan hosszú, hogy az ott történtek csak 527 oldalon fértek el. Az étterem minden szakmai fogása megjelenik ebben az ambiciózus képes gasztroforgatókönyvben, a megvalósításra vállalkozóknak azonban ne legyenek illúzióik: a Golgota gyümölcsfa á la elBulli otthoni elkészítése reménytelen feladat. A próbálkozásra azonban van idő, az elBulli – a mester kísérletezése miatt – a 2012–2013-as szezonban zárva tart.
Larousse Gasztronómiai Lexikon – Francia–magyar
A neves francia séf, számtalan szakácskönyv szerzője, Prosper Montagné életművének is tekinthető a Magyarországon novemberben megjelenő enciklopédia. Az első kiadás, amely 1938-ban, Montagné 73 éves korában került a boltokba, túlnyomórészt a francia konyhát mutatta be, és keveset szólt más országok kulináris titkairól. Az időközben többszörösen átdolgozott kézikönyv jelentős külföldi anyaggal bővült, a négyezer szócikkből egyebek közt megtudhatjuk, mi a leves szó eredete, hogy készült az első tonik, vagy hogy Metternich herceg cukrásza, Franz Sacher hogyan készítette híres-neves tortáját.
Ikea – Szerelési útmutató
Aki még soha nem szerelt össze süteményt, homokból gyerekkorában bizonyára az is készített. A svéd bútoráruház összeszerelési útmutatóinak művészi szintre emelt szakácskönyv változatában a hozzávalókat mintha homokozói sütőformákból borították volna a kortárs festménynek is beillő lapokra. A bútorelemeket az egyelőre csak Svédországban hozzáférhető könyvben liszt- és vajhasábok, cukordombok és csokilapok helyettesítik, a csavarokat vanília- és fahéjrudak, a fogantyúgombokat málna- és eperszemek.
