AP/ Fadlan Arman Syam
Kétségbeesetten védekeznek a német mérnökök, miután indonéz forrásokból olyan hírek keltek lábra, hogy a múlt heti, több mint 300 emberéletet követelő szökőár perceiben nem működött az elsősorban németek által üzemeltetett cunami-előrejelző rendszer. A potsdami geofizikai kutatóintézet fő illetékese, Daniel Acksel szerint a figyelmeztetés négy és fél perc alatt Jakartába jutott – csakhogy a földrengés középpontja oly közel volt a Pagai-szigetekhez, hogy a szökőár előbb ért oda, mint a vészjelzés. A kutató szerint ma nem lehet ennél rövidebb idő alatt riadót fújni. Mégsem haszontalan a jelzőrendszer, amelyet a 2004-es cunamikatasztrófa után 45 millió euróból állítottak föl, és amely egyik-másik bója megrongálódása vagy eltűnése ellenére is működik. (Képünkön egy bója elhelyezése 2005-ben.) A térségben a legtöbb földrengés a Szunda-árokban keletkezik, onnan pedig 20 percig is eltarthat, amíg a lökéshullámok keltette cunami eléri Indonézia nagyobb szigeteit. A tüchtig német mérnökök közben csodálkoznak, miért nem építették ki az indonézek az utóbbi években azt a hálózatot, amely a fővárosból minden faluba eljuttatná a vészjelzést. Azt sem értik, hogy sok faluban miért nem menekültek az emberek már akkor, amikor a földrengés lökései jelezték a közelgő cunamit. A tanulság azonban az – közölte a potsdami intézet –, hogy a földrengés és a cunami ellen egyelőre nincs védekezés, különösen a földmozgások középpontjának közelében.
