Uniós válságalap

Az EU alapszerződését is módosítják, hogy az esetleges későbbi pénzügyi válságok ellen hatékonyabb védekező mechanizmust alakítsanak ki – állapodtak meg az EU múlt heti, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján. A jelenlegi, 2013-ig érvényes, 440 milliárd eurós ideiglenes pénzügyi puffert felváltó krízisalap létrehozásáról egyhangúlag döntöttek. Az eredetileg a nagyobb költségvetési szigort kikényszerítő szabályok kidolgozásának szentelt találkozón egy francia–német különalku nyomán került a napirendre a válságalap kérdése. A csúcson a tagállamok az Európai Bizottságot az alap szabályainak, az Európai Tanácsot pedig az elfogadáshoz szükséges jogi kereteknek a kidolgozására kérték fel. Az EU nagy nehézségek árán, csak tavaly év végén elfogadott lisszaboni szerződésének módosítására mindenképpen szükség van, mert a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé egymás pénzügyi kisegítését, így a görögöknek adott hitel sem állná ki például a német alkotmánybíróság próbáját. Ráadásul a németek mint az unió legnagyobb nettó befizetői ódzkodnak attól, hogy a jelenlegi bizonytalan visszafizetési feltételek mellett további pénzekkel járuljanak hozzá az európai gazdaság hosszú távú stabilizálásához. A tervek szerint már a decemberi csúcson körvonalazódhatnak a krízisalap szabályai és az elfogadás mikéntje, amelyeket azután a magyar EU-elnökség idején szentesíthetnek.