Babra munka

Finomabbá és egészségesebbé válhat a csokoládé, ha a kakaóbab örökítőanyagának minapi aprólékos feltárását követően a betegségeknek ellenállóbb, egyszersmind a mainál bőségesebb termést hozó fajtákat nemesíthetnek ki a cserjéből. Az édesszájúak számára oly fontos növény 35 ezer gént tartalmazó DNS-ét rekordidő, mindössze két év alatt térképezte fel a Mars csokoládégyár kutatója, Howard Yana Shapiro amerikai növénygenetikus vezette kutatócsoport. Az édességgyártó mamutcég azért áldozott erre, mert félő, hogy a világ csokoládétermelése 2050-re nem fogja tudni kielégíteni az egyre növekvő keresletet. A csokoládé alapanyagául szolgáló kakaót a babramunka miatt nem nagyüzemi módon, hanem kis farmokon művelik. A legnagyobb mennyiségben a nyugat-afrikai Elefántcsontparton és Ghánában termő növény azonban évről évre nagy kockázatot jelent a rendszerint egyébként sem túl módos farmereknek, mert nagyon fogékony a betegségekre. Ezek becslések szerint évente világszerte összesen 700-800 millió dollár veszteséget okoznak. A betegségek rendezték át annak idején a világ kakaótermelésének a térképét is. A Közép-Amerikában őshonos, korábban a legnagyobb mennyiségben Brazíliában termesztett növény fő székhelye akkor lett Afrika, amikor az 1980-as évek végén egy gombafaj úgynevezett boszorkányseprűsödést idézett elő a dél-amerikai ültetvények nagy részében, megroppantva ezzel a brazil gazdaságot is.