Messze látók

Gigantikus, 50 ezer fényév méretű gamma-sugarakból álló kozmikus ikergömbökre bukkant múlt héten a bolygónk körül 2008 júniusa óta, 550 kilométeres magasságban keringő Fermi-űrteleszkóp – adta hírül a NASA. A képfeldolgozó programokkal láthatóvá tett képződmények keletkezéséről még csak elméletek születtek. Az egyik szerint egy hatalmas fekete lyukból áramló részecskék fújták fel a fél égboltot elfoglaló buborékokat, egy másik szerint viszont a Tejút központi csillagainak keletkezésekor létrejött gázkiáramlás következményei. Ilyen, a világegyetem keletkezésével kapcsolatos felfedezésekre egyre gyakrabban lehet számítani, mert jelenleg a messze látást akadályozó földi légkörön kívül 13 űrteleszkóp működik, és továbbiakat készülnek az űrbe küldeni. Ezek közül a leghamarabb, négy-öt év múlva, a James Webb-űrtávcső (ábránkon) indulhat útnak, ha rendeződnek körülötte a gazdasági problémák. A minden eddiginél nagyobb, hat és fél méter átmérőjű tükörrel felszerelt űrteleszkópot a jelenlegi hordozórakétákkal csak összecsomagolva tudják a világűrbe juttatni, ahol azután szét kell hajtogatni. Az új távcső tervezésének egyik legfontosabb szempontja, hogy minél „önállóbb” legyen, mert míg például a bolygónk közelében keringő Hubble-t az űrsiklóról javítgathatták, addig a Föld–Nap rendszer úgynevezett L2 Lagrange-pontjában (a Földtől másfél millió kilométerre) munkába álló Webbnél erre nem lesz lehetőség.