AP/ Issa Mohammad
A monarchiát megalapító néhai Szaúd király, Abdullah jelenlegi uralkodó és Szultán herceg trónörökös képei mellett több rijádi kormányhivatalban is ott függ Najef bin Abdulaziz belügyminiszter portréja. A gesztus nem véletlen, Najef herceg régóta az abszolút monarchia egyik legnagyobb hatalmú vezetője, most pedig néhány nap alatt a trón egyik várományosa lett. A 84 éves király ugyanis egészségügyi problémák miatt hétfőn az USA-ba utazott, első számú utódja, féltestvére, a most két hónapos marokkói szabadságról hazahívott koronaherceg pedig hasonló korú, és szintén gyengélkedik. Náluk fiatalabb és jó egészségnek örvend az 1934-ben született Najef, aki szintén a monarchiaalapító fia. Ráadásul annak kedvenc feleségétől született, így a népes királyi család legbefolyásosabb klánjához tartozik.
A herceget fiatalkorában a legmagasabb rangú vallási vezetők tanították, elsősorban teológiára, de diplomáciai és biztonságpolitikai képzésben is részesült. Már 19 évesen a főváros kormányzója volt, rá egy évre belügyminiszter-helyettes lett. Karrierje azóta is a belügyi tárcához kötődik, 1975-ben került a minisztérium élére, tavaly óta pedig második kormányfő-helyettes, azaz a hivatalos rangsor szerint Szaúd-Arábia harmadik embere. A biztonsági szervek irányítójaként kiterjedt hatalomra tett szert, de majdnem a posztja okozta politikai vesztét is. Az USA-t ért 2001. szeptember 11-ei merénylet, illetve annak szaúdi háttere a királyságot is váratlanul érte, Najef például első megnyilatkozásaiban nevetségesnek tartotta, hogy 19 fiatal – köztük 15 szaúdi – hajtotta végre a gépeltérítős, öngyilkos akciókat, és a támadás mögött a „cionista entitást”, azaz Izraelt gyanította. Az USA már-már a menesztését követelte, de a hazáját 2003–2006 között vérbe borító terrorizmus cselekvésre késztette a herceget. A nevéhez kötődik az al-Káida szaúdi felszámolása, ami befolyása kiterjesztéséhez is jól jött.
A belügyminisztérium a királyság minden egyes diplomáciai külképviseletére tisztviselőt küldhetett, sőt Najef volt az, aki 2001-ben Teheránba látogatott, hogy javítson a hagyományosan rivalizáló szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán közti feszült viszonyon. A külügyminiszter helyett rendszeresen látogatja a déli szomszédot, Jement is. A gazdasági és kereskedelmi ügyekbe a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) való kapcsolattartásért felelős bizottság elnökeként szerzett beleszólást. A tájékoztatási legfelső tanács fejeként nemcsak a teljes szaúdi médiát, de az internetet is felügyeli. Irányítja a palesztinoknak gyűjtött szaúdi adományok szervezését, ahogy a koszovói és csecsenföldi szaúdi karitatív tevékenységeket is. Saját vagyonából állítólag több mint 30 millió dollárt adományozott például földrengések és szökőárak áldozatainak.
Minden bizonnyal van miből jótékonykodnia, felesége tavaly Párizsban egy év alatt 24 millió dollárt költött el ékszerekre, ruhákra és más luxuscikkekre. Az extravagáns és diplomáciai mentességet élvező hercegné azonban a pénzbőség ellenére sem akart fizetni, és csak az után rendezte számláit, hogy napi 4 ezer dolláros szállodai lakosztályában végrehajtó jelentkezett, hogy lefoglalja ingóságait.
A puritán Najefről az a hír járja, hogy trónra kerülése esetén leállítaná, illetve lassítaná az igazságszolgáltatás és az oktatás reformját, azaz védené a konzervatív vallási vezetők széles hatáskörét. Karrierjének eddigi csúcsa, hogy nemrég átvette a királytól a haddzs, a mekkai zarándoklat felügyeletét, és a vallási ünnepen az uralkodó szokott helyén ő fogadhatta az illusztris vendégeket.
