HVG, 2010. november 6., 27.
Azt magyarázta a Fővárosi Bíróság képviseletében Pápai Judit, hogy vörösiszapügyben miért hozott a bíróság előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedést. Indokainak nagy része a perrendtartás szabályaiból a jogászok közössége számára jól ismert. Mivel az ügyről a Mal Zrt. mint alperes csak a végrehajtható intézkedést tartalmazó végzés kézbesítésével értesült, az érdemi felvilágosítás (vagyis újdonság) az lett volna, ha a bíróság arról ad – akár elvi jellegű – tájékoztatást, hogy mi tekinthető olyan „rendkívül sürgős szükségnek”, amely, az ideiglenes intézkedés méltányolható indokain túlmenően, azt is lehetővé teszi a bírónak, hogy a felek egyébként kötelező meghallgatásától is eltekintsen. Erre ugyanis sem jogszabályi iránymutatás, sem irányadó bírói gyakorlat jelenleg nincs. A levélíró talán arra is kitérhetett volna, hogy ha a „rendkívül sürgős szükség” fennállására tekintettel a felek meghallgatása esetleg mellőzhető is, akkor a perrendtartás miért nem tartja mellőzhetőnek – még ebben az esetben sem – az ilyen irányú kérelemre legalább írásbeli nyilatkozás lehetőségét megadni a másik fél számára. A felek meghallgatása rendkívül szűk körben (alperesi mulasztás esetében) valóban mellőzhető, a kontradiktórius eljárás alapelvéből következően azonban a kérelemre történő írásbeli nyilatkozási lehetőséget a felek számára mindenképpen lehetővé kell tenni, amitől a Malt jelen esetben egyértelműen megfosztották. A rendkívüli gyorsasággal meghozott bírói végzés a fenti jogelven átlép, és ténylegesen egyik fél érdekét sem szolgálja, mert azt nyilvánvaló jogszabálysértés miatt hatályon kívül kell helyezni. Pápai Judit azzal zárja érvelését, hogy a bíróság ezen határozata úgyis fellebbezhető, így a vélt vagy valós jogsérelmek orvoslása a felettes bírói fórumon majd megtörténhet. Ehhez csak azt kell hozzátenni, hogy ez persze csak akkor történhet majd meg, ha a fellebbezés oda valóban el is jut. A rendkívüli gyorsasággal (2 nap alatt) meghozott bírói végzést, és ennek a Mal általi kézhezvétele napján benyújtott fellebbezését – a kötelező 8 napos határidő ellenére – már több mint egy hónapja nem bírálják el, de még csak fel sem terjesztik az arra illetékes ítélőtáblához a „megnyugtatónak” jelzett jogorvoslat végett. Egészen különös lenne, ha az ügyben elrendelt soronkívüliség itt csak az egyik fél számára jelentene előnyöket. Mert a tényekből egyelőre úgy tűnik, hogy ez a „soronkívüliség” nem az eljárás gyors lefolytatását, hanem kizárólag a másik fél (a Mal) azonnali „megbüntetését” szolgálja.
RUTTNER GYÖRGY
ÜGYVÉD, A MAL ZRT. JOGI KÉPVISELŐJE (BUDAPEST)
