Indul a magyar EU-elnökség

Az EU történetében példátlan nemzetközi bírálatok közepette veszi át az integráció soros elnöki tisztségét a héten Magyarország, miután számos tagállam kritizálta a kormány által elfogadott médiatörvényt. Az unió demokratikus normáival szembemenő jogszabály terítéken lesz az Európai Bizottság és a kormány közös pénteki budapesti ülésén is. Ez a magyar elnökség első jelentős rendezvénye, amelyen hivatalosan a hat hónapos magyar elnöki periódus menetrendjét rögzítik. A médiatörvény módosítása információk szerint elengedhetetlen feltétele annak, hogy Magyarország a következő fél évben ne csak de jure, hanem de facto is az EU elnöke lehessen, ennek híján ugyanis az Európai Parlament több frakciója – az ülésteremből való kivonulással – a magyar elnökség bojkottját fontolgatja, megbénítva az EU jogszabályalkotó gépezetének működését. Meghatározó tagállamok már több, a magyar programban szereplő fontos elképzelés megvalósulását megkérdőjelezték. Karácsony előtt a francia és a német kormány közös nyilatkozatba foglalta, hogy nem támogatja Románia és Bulgária márciusra tervezett csatlakozását a schengeni övezethez, amire Bukarest Horvátország lezárni tervezett csatlakozási tárgyalásainak vétóját helyezte kilátásba. Ugyancsak decemberben Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia és Finnország közös levélben szögezte le, hogy a 2014-ben induló következő hétéves uniós költségvetés összege nem nőhet az inflációnál gyorsabban, jóllehet a magyar elnökség elejét akarta venni, hogy konkrét számokról induljon vita, mielőtt tavasszal megállapodás születne a közösségi politikák jövőjéről. A magyar EU-elnökségi időszak szerény számú jó híre közé tartozik, hogy az EB késznek mutatkozik az európai romastratégia tervezetének kidolgozására 2011 első negyedében.