Guggenheim – grandiózus
A világ legnagyobb Guggenheim Múzeuma lesz, ha két év múlva elkészül az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában, Abu-Dzabiban a New York-i galéria legújabb szatellitintézménye. Az 1959-ben megnyitott New York-i kiállítóhelyet működtető Solomon R. Guggenheim Alapítvány 2006-ban állapodott meg az abu-dzabi állammal, hogy a főváros melletti Boldogság-szigeten 30 ezer négyzetméteres múzeumot épít. A négyemeletes futurista kolosszust ugyanaz a sztárépítész, a 81 éves kanadai–amerikai Frank Gehry jegyzi, aki a spanyolországi Bilbaóban 1997-ben megnyílt első külföldi Guggenheim Múzeumot megalkotta. Velencében Solomon R. Guggenheim unokahúga, Peggy Guggenheim kollekciója látható a neves műgyűjtő asszony Canal Grande mentén lévő egykori palotájában. Berlinben pedig a Deutsche Bankkal közösen alakított ki a New York-i múzeum egy 350 négyzetméteres kiállítótermet 1997-ben a korábban a keletnémet városrészhez tartozó Unter den Lindenen.
Tate – metamorfózis
A cukorkereskedő Sir Henry Tate művészeti gyűjteményének kiállítására 1897-ben alapított londoni Tate Britain elsőként Liverpoolban, a mára művészeti központtá vált kikötő egyik dokkjának raktárépületében hozott létre társintézményt. Az 1988-ban megnyílt Tate Liverpool oly sikeresnek bizonyult, hogy öt évvel később a dél-angliai tengerparti kisvárosban, St Ives-ban is kialakítottak a londoni múzeum anyagát bemutató kiállítóhelyet a bezárt helyi üveggyár területén. Az igazi áttörést a szintén londoni Tate Modern hozta: a Temze déli oldalán, a Globe Színház közvetlen szomszédságában az egykori erőműből kialakított múzeum tízéves fennállása alatt a modern művészetek fellegvárává vált, évente közel ötmillióan keresik fel.
Pompidou-központ – teflonkalap
Ipari formájával már 1977-es átadásakor is meghökkentette a közönséget a kitalálója, Georges Pompidou nevét viselő, a helybéli negyedről egyszerűen csak Beaubourgnak becézett kulturális és kiállítási központ. Hasonlóan újszerű látványt nyújt az észak-franciaországi Metzben hat év után tavaly elkészült társintézmény. A két neves építész, a japán Ban Shigeru és a francia Jean de Gastines műve kitűnik környezetéből tölgyfa deszkákból készült, 77 méter magas tetejével, amely egyesek szerint óriás rájára, mások szerint amorf kalapra hasonlít. Felületét üvegszállal erősített teflon borítja, áttetsző, és az éjszakai kivilágításakor különleges fényárban úszik. A 80 millió eurós beruházással készült, évi 10 millió eurós költségvetéssel gazdálkodó múzeumnak nincs saját gyűjteménye, a párizsi Pompidou-anyagból válogat kiállításaihoz.
Ermitázs – északi kincsek
Az 1990-es évek elején a szentpétervári Ermitázs Múzeum igazgatója, Mihail Piotrovszkij ötlete volt, hogy az orosz kultúrát, a múzeum világhírű anyagát külföldi együttműködések keretében próbálják népszerűsíteni. A kezdeményezés nyomán 2004-ben nyílt meg Amszterdamban az Ermitázs Központ. A holland állam által finanszírozott, 40 millió eurós beruházással korábban öregek otthonaként használt épületet alakították át múzeummá, ahol azóta is időről időre kiállításokat rendeznek a szentpétervári gyűjteményből. A tatársztáni Kazanyban 2005-ben, az olaszországi Ferrarában pedig 2007-ben létesítettek bemutatótermet az Ermitázs kincseinek felvonultatására.
Louvre – kultúrák találkozása
Óriási felzúdulást váltott ki művész körökben 2007-ben, amikor a francia kormány 30 évre szóló, a parlament által is jóváhagyott megállapodást írt alá az abu-dzabi állammal, hogy 1,3 milliárd euró ellenében társmúzeumot létesíthet az Egyesült Arab Emírségek fővárosában. A Guggenheim Múzeumhoz hasonlóan a párizsi Louvre helyi változatát szintén a Boldogság-szigetre építik, a 30 ezer négyzetméter alapterületű, lábakon álló repülő csészealjhoz hasonlatos, 2012-re elkészülő épületet a neves francia építész, Jean Nouvel tervezte. Jövőre adják át az észak-franciaországi Lens-ben a Louvre társmúzeumát, amelynek egy-egy kiállításán 500-600 művészeti alkotás bemutatására lesz lehetőség.
