Tiltakozó akciókat szervezett a lakó- és választókerületében épülő mecset ellen, politikai vallásnak bélyegezte az iszlámot, amely szerinte nem integrálható Európába, és meghívta Berlinbe előadást tartani a rasszista nézeteiről elhíresült holland Geert Wilderst. Tette mindezt a Kelet-Berlinben született és ma is ott élő, 46 éves René Stadtkewitz, akit erre pártja, a jobboldali Kereszténydemokrata Unió (CDU) kizárt a berlini frakcióból, mondván, demokratikus szervezet nem tűrhet meg soraiban rasszista nézeteket valló tagokat. Választott képviselőként az immár frakción kívüli Stadtkewitz most is a berlini képviselőházban ül, és reményei szerint a szeptemberi tartományi parlamenti választás után is ott marad – csak immár a Die Freiheit (Szabadság) színeiben.
Az új pártot ő maga alapította, miután tavaly szakított a CDU-val, majd magát tette meg tartományi és országos elnöknek is. Alakulata fura módon Willy Brandt egykori szociáldemokrata kancellár jelmondatát tűzte zászlajára: „Merjünk több demokráciát!”.
Az iszlámellenes Stadtkewitz az NDK-ban elvégzett szakközépiskola után az érettségivel együtt fémkohász szakmunkás képesítést kapott, és 1984-ben hengerész lett. Jelenleg egy biztonságtechnikai berendezéseket gyártó és telepítő kisvállalkozás többségi tulajdonosa és ügyvezetője. Az NDK-s időkben politikai megnyilvánulása a „lábbal szavazás” volt – családjával együtt Magyarországon keresztül, 1989-ben disszidált az NSZK-ba. Az újraegyesítés után az ellenkező utat választotta, és visszatért Berlin keleti felébe, ahol azóta is él. Politikai aktivitása 1995-ben kezdődött, amikor belépett a CDU-ba. 2001-ben már a pankowi kerületi szervezet elnöke lett, a berlini képviselőházba pedig a 2006-os voksolás után került be. Ekkor kezdett feltűnni szélsőséges nézeteivel és a mecsetépítés elleni tiltakozással. Amikor ismeretlen tettesek Molotov-koktélt dobtak a házára, a jobbszélső Junge Freiheit című hetilapban baloldali radikálisokat gyanúsított a merénylettel.
A szélsőjobboldal „kötelező” ismérvei közül Stadtkewitz és pártja nézetrendszeréből hiányzik az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség. Sőt a keresztény–zsidó gyökereket, az ebből kifejlődött nyugati kultúrát tekintik világnézeti alapjuknak. Tavaly decemberben Stadtkewitz az Izrael-barátságát is demonstrálta: Heinz Christian Strache, az osztrák Szabadságpárt elnöke, valamint eszmetársaik, a belga Filip Dewinter és a svéd Kent Ekeroth társaságában a zsidó államba látogatott, és ott nyilatkozatban tettek hitet a „Közel-Kelet egyetlen demokráciájának” létjogosultsága mellett.
A magát polgári-liberálisként definiáló, nős, kétgyermekes Stadtkewitz az ellenfeleit tartja szélsőjobboldalinak. „Talpalatnyi helyet sem a jobboldali–radikális iszlámfasisztáknak!” – hirdette a minap a szabadságpártiak által magasba tartott egyik felirat Berlin Prenzlauer Berg kerületében, ahová országos gyűlést szerveztek. Csakhogy nem tudták megtartani, és nem is elsősorban a velük szemben felsorakozott baloldali tüntetők miatt – akik a „Nácik–CDU–Szabadságpárt” jelzővel illették Stadtkewitzéket –, hanem azért, mert a helyszínül kiszemelt nyelviskola az utolsó pillanatban lemondta a terembérletet.
A pártnak mára 1200 tagja és jóval több szimpatizánsa van. Stadtkewitz jó érzékkel találta meg gyűjtőelvként a tehetősebb, de még nem igazán gazdag, így a lecsúszás veszélyének kitett középosztály félelmét a bevándorlóktól. És mivel az utóbbiak jelentős része az iszlámhoz tartozik, elsősorban Németország iszlámosodása ellen, a bevándorlás korlátozásáért kíván majd a berlini képviselőházban politizálni – feltéve, hogy bekerül.
