HVG, 2011. február 5.
Cikkükben többek közt azt olvashatjuk: „Mubarak... három évtizednyi regnálása óta először nevezett ki alelnököt, mégpedig Omar Szulejmant, a hírszerzés nagy hatalmú főnökét, aki így – az alkotmány szerint – az államfő távozása esetén a helyére lép.” Ez téves információ, és az olvasó számára megnehezíti az események követését. Az 1971-ben elfogadott alkotmány 2007 márciusában módosított 82. cikkelye szerint ha az államfő valamilyen rendkívüli körülmény fennállása esetén nem tudná ellátni a feladatát, akkor a teendőit az alelnök veszi át, amennyiben nincs ilyen, akkor a miniszterelnök. Az elnököt helyettesítő személy nem kezdeményezhet alkotmánymódosítást, nem menesztheti a kormányt és nem oszlathatja fel a parlament alsóházát, a Népi Gyűlést. Az alkotmány 84. cikkelye értelmében az elnöki hivatal megüresedése vagy az elnöknek a teendők ellátására való tartós alkalmatlansága esetén az államfői teendőket átmenetileg a Népi Gyűlés elnöke látja el. Ha a testületet éppen feloszlatták, akkor a Legfelsőbb Alkotmánybíróság elnöke látja el az új államfő megválasztásáig az államfői teendőket. A megbízatásuk fontos előfeltétele, hogy ne jelöljék magukat az elnökválasztáson. Az alkotmány 139. cikkelye értelmében kinevezett alelnök feladatait az elnök szabja meg, és ugyancsak neki van joga a tisztségéből őt felmenteni. Tehát Omar Szulejman most csak az alkotmányos előírások áthágásával léphetne Mubarak helyébe.
GAZDIK GYULA
TÖRTÉNÉSZ, POLITOLÓGUS (BUDAPEST)
