Dudás Szabolcs
Az utóbbi hónap emelkedését követően ismét csökkent a jogállamiság-index. A mutató alkérdéseit megválaszoló alkotmányjogász szakértőink értékelése szerint a jogállamiság kritériumai, két kivételtől eltekintve, romlottak ugyan, de az egyes értékek nem mutatnak jelentős változást; leginkább a közhatalom független intézményeinek befolyástól mentes működésének megítélése romlott. Ebben feltehetőleg szerepet játszik az Alkotmánybíróság február 15-én kihirdetett, sokakban csalódást keltő, következmények nélküli döntése, amely megállapította ugyan a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentését megengedő törvényi rendelkezés alkotmányellenességét, ám a jogszabályt csak május 31-étől semmisítette meg. A döntés nemcsak a már felmentett köztisztviselők jogsérelmére nem nyújt orvoslást, de megengedően és nyomós indok nélkül még azt is lehetővé teszi, hogy akit korábban nem bocsátottak el alkotmányellenesen, azt a fent írt határidőig megtehessék.
Az indexértékek általános csökkenése talán az alkotmányozással kapcsolatos fásultsággal, rossz közérzettel magyarázható. Az új alkotmány tervezett elfogadása előtt nem egészen két hónappal újabb és újabb ad hoc ötletek – mint például a gyermekek után járó szavazatok – kerülnek napirendre, és egyre bizonytalanabb az új alkotmány várható tartalma. Ráadásul – s ez tényleg hihetetlen – még csak az sem tudható, kik és pontosan milyen felhatalmazás alapján készítik az alaptörvényt. Úgy véljük, szakértőink véleményére jelentősen rányomja bélyegét ez az alkotmányozás körüli bizonytalanság.
