Bécs – békebeli
A cseh származású, Ausztriában született Leopold Hawelka a feleségével, Josefinával indította el 1939-ben Bécs belvárosában a nevét viselő kávéházát. A 100. életévét idén áprilisban betöltő Hawelka egy csődbe ment kávéházat vett meg és kezdett üzemeltetni. A második világháború alatt zárva tartott kávéház csodával határos módon sértetlen maradt, és 1945-ben elsőként nyitott ki. Kezdetben sparhelten főzték a kávét, az 1960-as évektől presszógépen. A családias kávéház a művészek, az értelmiség találkozóhelye lett. Ma a házaspár fia, Günter vezeti, falait régi kiállítások, koncertek plakátjai borítják, süteménykínálatában a 2005-ben elhunyt Josefina receptje alapján készült bukta is megtalálható.
Prága – ellenzéki
A prágai Nemzeti Színházzal szemben 1881-ben nyílt meg a Kavarna Slavia, a cseh művészvilág társasági helye. A szláv ősanyáról elnevezett kávéház törzsvendégei a szemközti színház művészei és nézői voltak, hatalmas ablakaiból a vendégek a történelem jelentős pillanatát követhették nyomon. Az 1968-as prágai tavasz után az ellenzék találkozóhelye lett, Václav Havel rendszeresen ott találkozott rebellis barátaival. A kávéházat 1991-ben tulajdonosi viták miatt bezárták, hat évig nem is üzemelt. Újranyitása óta eredeti pompájában díszeleg, helyreállították az 1930-as évekbeli art deco berendezést. A ma már főként turistacsalogató kávéház Moldva-partra néző ablakaiból a Károly híd és a prágai vár is látszik.
Párizs – díjazó
Juliette Gréco egyszer azt találta mondani, a Flore-ban kevésbé tűnnek visszataszítónak az emberek. A francia sanzonénekesnő – ahogy évszázadok óta a párizsi művészvilág színe-java – az 1887-ben megnyílt kávéház törzsvendége volt. A Saint-Germain boulevard túloldalán álló istennőszoborról elnevezett kávéházban töltötte napjait az első világháború idején többek között Apollinaire és Breton, a második világháború alatt az akkori tulajdonos, Paul Boubal által vásárolt kályhánál melegedett Simone de Beauvoir és Jean-Paul Sartre. Gianni Agnelli, a Fiat néhai tulajdonosa mindig felkereste, ha Párizsban járt, a cigarettáját mindkét végén égető Serge Gainsbourg döntötte magába az ánizslikőrt. A kávéházról irodalmi díjat is elneveztek: a Frédéric Beigbeder író által 1994-ben alapított elismerést és a vele járó 6 ezer eurót egy fiatal szerző kapja, aki ráadásként egy éven át naponta a kávéház vendége egy pohár fehérborra.
Budapest – törzsasztal
Gárdonyi Géza szoboralakja hátat fordít a Bartók Béla úti Hadik kávéház, Kaiser Adolf egykori kávémérése portáljának, de csak azért, hogy érdeklődő tekintetét egy könyvbe merülő asszonyra és a mellette elheverő ifiúrra vesse. Az 1911–1949 között ott működött Hadik tavaly szeptember óta fogadja újra a vendégeket, akik a Kosztolányi Dezső által is kedvelt juhtúrós sztrapacskát is megkóstolhatják. Az eklektikus, tágas, többterű Hadik – miközben őrzi a valamikori írófejedelmek, Móricz, Déry, Nagy Lajos, Karinthy szellemiségét – halad a korral. A kávézóban irodalmi szalon működik, művészeti kiadványok mellett magyar és külföldi lapok olvashatók, főként az ifjabb kávéházbarátok körében pedig az üzlet részét képező Szatyor bár népszerű.
Róma – görög
Holt lelkek adásvételét intézte Gogol Róma legrangosabb kávézójában, a Caffé Grecóban: a sűrű füstje ellenére közkedvelt miliőben született a Puskin ötletére alapozott regényének jó néhány oldala. Az irodalmi, művészeti és közéleti központként is működő kávémérést a görög származású Nicola della Maddalena alapította 1760-ban, mindössze néhány évtizeddel lemaradva Olaszország első, velencei kávézójától. A Spanyol lépcsővel szemben található Caffé Grecóban a házzal átellenben élő Byron mellett Stendhal, Goethe, Keats, Andersen is megfordult. A Raffaello nevezetű pincér aláírás- és skiccgyűjteménye mellett a törzsvendégek adományaiból álló festmény- és szoborgyűjteményéről is híres intézményt védett művészközponttá nyilvánították.
