AP
Korán kezdte a népvezérséget Albin Kurti, a koszovói Vetevendosje (Önrendelkezés) párt első embere. Alig múlt húszéves, amikor 1997-ben, akkor még rasztafrizurával, ő vezette a pristinai egyetem épületét visszafoglalni akaró albán diákokat. A lázadás meghozta neki a hírnevet, Washingtonba és Brüsszelbe is meghívták, hogy számoljon be a szerb elnyomás alatt lévő tartomány albán lakosságát sújtó jogsértésekről, ám a szerbek nem engedték kiutazni.
Az átmeneti kudarc nem vette el a kedvét. A függetlenségért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikai képviselőjeként számon tartott Adem Demaci tolmácsa és titkára lett. Ám amíg a korábban 28 évig börtönben volt Demacit a szerbek nem merték bántani az 1999-es, Szerbia elleni légi háború idején, a 24 éves Kurtit Szerbiába hurcolták, és terrorizmus vádjával 15 év börtönre ítélték. Elmondása szerint fogvatartói többször is kegyetlenül helybenhagyták, mielőtt 2001 decemberében visszanyerte szabadságát.
Koszovóba visszatérve a karizmatikus fiatalember átmenetileg visszavonult a politikától, hogy a pristinai egyetemen befejezhesse elektromérnöki tanulmányait, ám nem bírta sokáig a politika nélkül. 2004-ben társaival megalapította a Vetevendosje mozgalmat, és – szakítva az UCK-val – hangosan bírálta a Koszovót irányító ENSZ-kormányzat korrupt illetékeseit.
A nyughatatlan Kurti előbb mozgalmának híveivel telefestette Pristina házait a szerbekkel való tárgyalást elutasító jelszavakkal, majd az ENSZ-gépkocsik ellen fordult: az UN felirat elé F, utána pedig D betűt festettek, így a világszervezeti járműveken FUND szó állt, ami albánul annyit jelent: vége. Amikor a békés akciók nem hoztak eredményt, hatvanezres tüntetést szervezett az ENSZ ellen a világszervezet pristinai székháza elé. A békésnek induló 2007. februári tüntetés erőszakba torkollott, az ENSZ-rendőrök két tüntetőt agyonlőttek.
Az engedély nélküli demonstráció szervezése miatt Kurtit az ENSZ-esek is lefogták, ám hosszú halasztás után csak annyi büntetést szabtak ki rá, amennyit már leült a vizsgálati fogság idején. A született lázadó eddig egyetlen, fölötte ítéletet mondó bíróságot sem ismert el törvényesnek: Jugoszlávia, majd az ENSZ ítélkező testületeit is a megszállók eszközének tekintette. A Kurti által kezdeményezett tiltakozó akciók és tüntetések nagyban hozzájárultak, hogy 2008-ban Koszovó kinyilvánította függetlenségét, és a nyugati világ vezető hatalmai elismerték államiságát.
A nőtlen Kurti sok tekintetben valamennyi albán politikustársánál radikálisabb nézeteket vall. Megszállónak tekinti az ENSZ nyomdokába lépett Eulexet is – pártja aktivistái ezért borítottak fel 2009 nyarán harminc Eulex-autót –, és nyíltan kiáll az albánok lakta területek, Koszovó, Albánia és Északnyugat-Macedónia egyesítése mellett. A koszovóiak egyre inkább odafigyelnek a tisztakezűnek tartott pártvezérre: a tavaly decemberi parlamenti választáson az először indult Vetevendosje a voksok 13 százalékát kapta, és a harmadik legnagyobb politikai párttá vált.
A választás utáni fejlemények azt mutatják, hogy Kurti és pártja egyelőre nem tekinthető a helyi politikai establishment részének, a befolyásos albán politikai erők kihagyták a kormányalakítási tárgyalásokból, és Hashim Thaqi miniszterelnök inkább a leggazdagabb albán üzletember, Behgjet Pacolli vezette, negyedik helyen végzett Új Koszovói Szövetséggel alakított kormányt.
