HVG, 2011. március 12.
Maszkos hagyományok Európában felcím alatt megjelent cikkükben azt olvastam, hogy „nem ismer a mohácsin kívül más maszkos hagyományt Magyarországon”. Szeretném tudatni, hogy Mohán, ebben a kicsiny Fejér megyei faluban több nemzedék óta maszkot öltenek a fiatal fiúk, és végigjárják a házakat, kormoznak, tojást gyűjtenek húshagyó kedden. Mindezt többezres tömeg kíséri figyelemmel (főleg gyerekek) évről évre. Az úgynevezett tikverőzés eredetéről keveset tudunk. Annyi biztos, hogy 1961 májusában a Fejér Megyei Hírlap beszámolt egy ilyen eseményről. Az egykori cikkből arra következtethetünk, hogy ez a szokás legalább százéves múltra tekinthet vissza. Az idősebb falubeliek Pesovár Ferenc újságírónak arról meséltek, hogy a tikverőzés már nagyapáik korában ismert volt itt. Pesovár cikke kapcsán figyelt fel a jelenségre a hazai néprajztudomány is. A húshagyókeddi mohai népszokásról azóta a székesfehérvári István Király Múzeum évi jelentéseiben is találunk adatokat, feljegyzéseket. A tikverőzést tehát farsang utolsó napján tartják. A fiatal legények ilyenkor maskarába öltöznek, bohócnak, lánynak, szalmatöröknek, kéményseprőnek állnak. A csoport hangosan kurjongatva mindenkit bekormoz, legfőképp a fiatal lányokat, asszonyokat. A háziaktól cserébe tojást, kolbászt kap. A kormozásnak termékenységvarázsló erőt tulajdonítanak. A házaknál megvendégelik a maskarásokat, a bohócok a tyúkólba is igyekeznek beosonni, hogy korommal kenjék be a baromfikat is. Cserébe elcsenik a tojásokat. A nap végén a fiatalok tojásrántottát sütnek és sokáig vigadnak, hiszen másnap kezdődik a böjt időszaka.
BODRI TAMÁSNÉ
MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ (MOHA)
