HVG, 2011. augusztus 27.
Ha a tudományos életet nem is, egy teljes hatalmi ágat mégiscsak úgyszólván kisajátítottak – főként az alsóbb szinteken – a szebbik nem képviselői. A bírói pálya elnőiesedése nem állt meg, legfeljebb azért nem bővül tovább, mert már így is kevés férfi van a törvényházakban. A 2935 fős bírói karban jelenleg 2022 nő található, ez 70 százalékos arányt jelent. A hiedelmekkel ellentétben itt a vezetői posztokat is jelentős részben ők uralják: a 230 betöltött elnöki és elnökhelyettesi székben 130 hölgy foglal helyet. S mindez a nagyobb presztízsű felsőbíróságokon sincs másként. Bár a Legfelsőbb Bíróságon „csak” 55 százalékos a nők aránya, a Lukács Zsuzsanna vezette Fővárosi Ítélőtáblán már 74 százalékos. Még élesebb a helyzet a Szemán Felicitász irányítása alatt működő Fővárosi Bíróságon, ahol a 309 ítélkező között 71 férfi akad, arányuk alig 23 százalék. Az országban már 22 bíróságon egyáltalán nincsenek jelen az urak, köztük akadnak nagyobb helyek is, így Sopron (10 fő), Vác (9), Dunakeszi (8), Orosháza (6), továbbá hét munkaügyi bíróság. Mindössze egyetlen városban nem hozhat verdiktet nő: Szeghalmon kizárólag férfiak öltenek ugyanis talárt, szám szerint hárman. Jelentős változás a jövőben két okból sem várható. Kevés a megüresedő státus, az egyetemekről a túlképzés miatt valósággal özönlő friss diplomás jogászok többsége pedig szintén nő.
Írásom a bíróságok augusztusi személyi adatai alapján készült, a www.birosag.hu hivatalos oldalon gyűjtőmunkám eredményei bárki számára ellenőrizhetők.
SZIKSZAI OTTÓ
(MISKOLC)
