Eurós bajok

Ingatlanadó bevezetését hagyta jóvá a szocialista görög kormány a tervezettnél 1,7 milliárd euróval nagyobb költségvetési hiány eltüntetésére. A parlament által még jóváhagyásra váró vasárnapi döntés két évre szólna, és az ingatlan értéke alapján négyzetméterenként 10-től 50 eurócentig terjedne. A legnagyobb áramszolgáltató, az állami PPC szakszervezetei már jelezték, obstruálni fogják a szerintük tisztességtelen intézkedést, amelyre Athén azok után kényszerült, hogy kiderült: a görög kormány nem tudja tartani az ez évre tervezett 7,5 százalékos GDP-arányos hiányt. Emiatt veszélybe került a 110 milliárd eurós első EU–IMF-mentőcsomag hatodik, 8 milliárd eurós részletének lehívása, ami nélkül a kormány októberben az állami alkalmazottak bérét és a nyugdíjakat sem tudná kifizetni. A lépés nem nyugtatta meg a pénzpiacokat, a görög államkötvények felára újabb rekordszintre emelkedett. Az euróövezettel szembeni bizalomvesztést erősítette, hogy az Európai Központi Bank igazgatótanácsából múlt pénteken váratlanul kilépett Jürgen Stark elismert német közgazdász – sajtóértesülések szerint azért állt fel, mert nem értett egyet az EKB intervenciós politikájával, az államadósságuk miatt bajba került tagországok által kibocsátott kötvények vásárlásával. A görög adósság ügye Berlinben is feszültséget eredményezett: Angela Merkel német kancellár bírálta Philipp Rösler szabaddemokrata gazdasági minisztert, aki lehetségesnek nevezte a görög államcsőd bekövetkeztét. Barack Obama amerikai elnök az európai adósságválság megoldását sürgette, és közölte, amíg nem találják meg az európai krízis ellenszerét, folytatódik a világgazdaság gyengülése.