HVG, 2011. szeptember 10.
A közíró állítása szerint volt némi része az 1960-ban Szabó Zoltán által szerkesztett Bibó-válogatás (Harmadik út) megjelentetésében: „Szabó Zoltánnal beszélgettünk Londonban, és mondta, milyen jó volna, ha Bibótól meg tudnánk szerezni az írásait, és kiadni. Azt feleltem neki: »Ez nagyon egyszerű, holnap reggel bemegyek a British Museumba, és biztos, hogy megtalálom a Választ.« Valóban megtaláltam az összes fontos, 1945 és 1948 között keletkezett esszét” – szól az önmagát idéző nyilatkozó. A hivatkozott Bibó-válogatás ezer példányban jelent meg (képünkön Bibó István 1948-ban). Korántsem voltak olyan egyszerűek azonban a szerkesztés és a kiadás körülményei, mint azt a közíró állítja. A munka tényleges közreműködői nem élnek. Az emléküknek tartozunk azzal, hogy röviden idézzük Szabó Zoltántól a nevezett kötet 380. oldalán olvasható hiteles történetet:
„A kiadott anyag összegyűjtése nem kis nehézségekbe ütközött. Azt, hogy a »Valóság« egyes példányaihoz hozzájuthattam, C. A. Macartney és Hugh Seton-Watson professzoroknak köszönhetem, míg a »Magyar demokrácia válságá«-ról annak idején készült különlenyomat a brit külügyminisztérium archívumában maradt fenn külföldön. »A kelet-európai kisállamok nyomorúságá«-nak és az eltorzult magyar alkatról szóló tanulmánynak egy-egy példányát Révai András bocsátotta rendelkezésemre; neki a tanulmányok kiadásával és rendezésével kapcsolatos tanácsaiért is hálával tartozom. »A koalíció válsága és az önkormányzati választások« című tanulmány szövegét New Yorkból kaptam meg, Kovács Imre jóvoltából, míg a magyar társadalomfejlődésről szóló és a Márciusi Frontot méltató írások az én könyvtáramban maradtak fenn. »A zsidókérdés Magyarországon« című tanulmány szövegét a párisi École des Langues Orientales könyvtárának birtokában lévő Válasz-példányból Gara László másoltatta le. Az 1956. november 9-én kelt Tervezet, valamint a »Magyarország helyzete és a világhelyzet« című emlékirat eredeti szövege először az Irodalmi Újság 1957. november 15-ei számának melléklete gyanánt jelent meg, ezt Krassó Miklós segítségével annak idején magam rendeztem sajtó alá. (...) Sz. Z.”
NOSZKAI GÁBOR
(BUDAPEST)
