A régi Munka törvénykönyve a munkaközi szünetet 1992 előtt ebédidőnek nevezte. A törvényben használt elnevezés megváltozása arra utalt, hogy a munkavállaló a munkaközi szünetet nemcsak étkezésre, hanem a regenerálódás más formájára is használhatja. Mivel a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, tehát ezen időtartam alatt a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség sem terheli, ezért a munkavállaló gyakorlatilag szabadon dönthet arról, mivel tölti a munkaközi szünetet.
Cigiszünet, ebédszünet: mi a különbség, és hogy lehet kivenni?
Gyakran találkozunk az ebédidő, a munkaközi szünet, a cigiszünet, és a képernyő előtti munkavégzés esetén járó szünet elnevezésekkel, amelyek azonban nem azonos fogalmak, érdemes ezért a tartalmukkal tisztában lennünk – írja dr. Jónás Tünde a munkajog.hu oldalon.
Újdonság, hogy belülről, a szakértők riogatnak az AI-jal, de felmerült, hogy emögött üzleti érdek is állhat
Microsoft-vezető az AI-ról: Ez a történelem legnagyobb munkaerő-lopása
Két férfit keres a rendőrség az Akácfa utcai gyilkosság miatt
Unger Anna: Ez az ország nem büntetheti meg saját magát
Mit gondol Orbán Viktor fenyegetéséről, és hogyan fogja megvédeni a munkatársait?
