Biciklis szupersztrádák, szélturbinaerdők, napelemmel, fűvel borított háztetők, hatalmas parkosított területek, gazdaságos, energiatakarékos fűtés, a hulladék szinte teljes körű újrahasznosítása, alternatív üzemanyagok a városi közlekedésben – méltán kapta meg a dán főváros az idén az Európa Zöldfővárosa címet, és lehet házigazdája a környezettudatos életmódot népszerűsítő, egész éven át tartó rendezvénysorozatnak. Az észtországi Tallinn kezdeményezésére az Európai Bizottság által 2010-ben útjára indított programban az 1,2 milliós Koppenhága a hasonló erényekkel büszkélkedő Stockholmot, Hamburgot, a spanyolországi Vitoria-Gasteizet és a tavalyi Nantes-ot követi, jövőre pedig Bristolé a lehetőség. De nem ez az első elismerés, amit a X. századi viking halászfaluból királyi fővárossá előlépett Koppenhága felmutathat: a nagy presztízsű nemzetközi életmód- és dizájnmagazin, a Monocle két alkalommal, 2008-ban és 2012-ben is a világ legélhetőbb városának találta.
A környezettudatos szemléletet a fővárosiak magukévá tették, a többségük biciklivel jut el a munkahelyére, de még a környező településekről ingázók harmada is két keréken közlekedik, és ettől az év nagy részében zord időjárás sem téríti el őket. Az utcákat, a tereket is úgy alakítják ki, hogy azok a lehető legelőnyösebbek legyenek a biciklistáknak és a gyalogosoknak. Pedig már most is a luxusüzletekkel, dizájnboltokkal, kávézókkal, éttermekkel teli Strosget a világ egyik leghosszabb – 1,1 kilométer hosszú – és legdrágább sétáló- és bevásárlóutcája. Az évente 2,5 millió turista által felkeresett Koppenhágában két éve adták át az első, a belvárost a 30 ezer lakosú Albertsund negyeddel összekötő, 22 kilométeres biciklis szupersztrádát – amelyen 1,7 kilométerenként kerékpumpa-állomást telepítettek –, további kettő hamarosan elkészül. A távlati tervekben pedig újabb 26 szerepel, amelyek a metróvonalak végéig elérnének. A városvezetés a tömegközlekedésben is az alternatív megoldások híve, egyre több a bioüzemanyaggal működő hibrid autóbusz.
A koppenhágaiak 96 százaléka legfeljebb negyedórányi távolságra lakik zöld területtől, és már arra is lehetőségük van, hogy ússzanak a tengerben. A kilencvenes évek elején a városvezetés elhatározta, hogy a kikötő vizét alkalmassá teszik a fürdőzésre. Alig tíz évvel később meg is nyílt az első strand, amit azóta további négy követett. A központtól félórányi bicikliútra lévő kikötő és környéke trendi szórakozónegyeddé alakult, felhajtva az ottani ingatlanárakat. Az óváros a politikai egyetértésnek köszönhetően megőrizte történelmi hangulatát, nem húztak fel felhőkarcolókat vagy akár csak magasabb épületeket. A letisztult dán dizájnt megjelenítő modern épületeknek is bőven jutott hely távolabb, és külföldi sztárépítészek is lehetőséget kaptak fantáziájuk kibontakoztatására. Az állatkertben az elefántházat Norman Foster varázsolta újjá, Jean Nouvel pedig 45 méter magas, üvegfalú, a tengerre néző, 1800 fős koncerttermet alkotott. Koppenhága 13 Michelin-csillagos éttermet is rejt. Közülük is a legdivatosabb a macedón származású, Koppenhágában született, 36 éves séf, René Redzepi molekuláris gasztronómia ihlette, két Michelin-csillagos, Noma (északi étel) elnevezésű étterme, amelyet 2010 óta három ízben választottak a világ legjobbjának.
