Törvény Paksról

Sem a beruházás árát, sem a finanszírozás feltételeit nem tartalmazza az a paksi bővítésről szóló kvázi biankó törvény, amelyet lóhalálában készül elfogadni az Országgyűlés. A magyar és az orosz kormány január elején kötött egyezményt „a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről”, amely szerint az orosz Roszatom építheti meg a paksi atomerőmű két új blokkját. Ha Magyarország végre kívánja hajtani a mostani keretszerződést, akkor alá kell írnia az oroszokkal a kölcsönszerződést is; kormányzati nyilatkozatok szerint az oroszok 10 milliárd euró hitelt adnának a beruházáshoz, harmincéves futamidőre. Az államadósságot növelő bővítés ellen tiltakozó ellenzéki pártok népszavazást kezdeményeztek, ám a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította kérelmüket, mondván, nem az előírt aláírásgyűjtő ív mintapéldányán terjesztették azt be, és korábban gyűjtötték össze a szükséges támogató aláírásokat, mint hogy az adatvédelmi hatóság nyilvántartásba vette volna kezdeményezésüket. A Medián friss közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 51 százaléka egyetért azzal, hogy új erőmű épüljön Pakson, ám azt, hogy a beruházást egy orosz állami vállalat végezze hitelből, csak 34 százalék támogatná. A lakosság arra számít, hogy a paksi bővítés miatt nőni fog az áram ára, s az abszolút többség – még a Fidesz-szimpatizánsok körében is – népszavazáshoz kötné a beruházást.