Nyugatról keletre tevődött át az arany iránti kereslet tavaly, és az érmék, ékszerek és befektetési célú aranyrudak kínai lakossági vásárlása rekordszintre, 1065,8 tonnára emelkedett. Ezzel a második helyre szorult India, ahol a vásárlásokat a kormány importkorlátozással fékezte, hogy csökkentse a folyó fizetési mérleg hiányát. Kína aranykereslete nagyjából az ötszöröse az egy évtizeddel ezelőttinek, de tavaly látványosan nagyobb mennyiséget vettek a törökök és a thaiföldiek is. Az Arany Világtanács összesítése szerint 2013-ban a lakosság 21 százalékkal többet vásárolt a nemesfémből, a globális kereslet mégis 15 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a jegybankok kevesebbet vettek, a tőzsdén kereskedett alapok (etf) pedig a befektetési forma 2003-as indulása óta a legnagyobb mennyiségtől, 870 tonnától, az összesnek a harmadától szabadultak meg; a vevők főként ázsiai és közel-keleti befektetők voltak. Az arany unciánkénti (31,1035 gramm) árfolyama tavaly 1981 óta a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal zuhant, az idén viszont eddig 10 százalékkal, 1330 dollár közelébe emelkedett.
Kínai aranyrekord
