Üstökösként robbant be a krími politikai színpadra Szergej Akszjonov, a hivatalosan Ukrajnához tartozó, ám néhány hete orosz megszállás alatt lévő Krím félsziget miniszterelnöke. Igaz, a berobbanáshoz géppisztolyos katonákra is szüksége volt: a 42 éves üzletembert, akinek Orosz Egység Pártja négy képviselővel van jelen a 100 fős helyi parlamentben, azok a képviselőtársai választották meg február végén egyhangúan kormányfővé, akiket az Akszjonovhoz hű álarcos fegyveresek beengedtek az épületbe. Az újsütetű kormányfő azonnal segítséget kért Moszkvától a Krímben élő oroszok megvédéséhez, s Vlagyimir Putyin orosz államfő annak ellenére elismerte őt legitim vezetőnek, hogy a politikus múltjában jó néhány folt éktelenkedik.
A fegyverek az egész Akszjonov család életében fontos szerepet játszottak. Szergej nagyapja, miután végigharcolta a második világháborút, a Berlin közelében lévő Potsdamban katonáskodott, apja pedig a szovjet hadsereg tisztjeként Moldovában szolgált, majd géppisztollyal a kezében járult hozzá ahhoz, hogy az 1990-es évek elején a többségében orosz ajkúak lakta Dnyeszter Menti Köztársaság elszakadjon Moldovától. Jelenleg is a senki által el nem ismert köztársaságban él, a helyi oroszok szövetségének az elnöke.
A Moldovában született Szergej 17 évesen költözött át a Krím félszigetre, s bár Szimferopolban befejezte hadmérnöki tanulmányait, üzletelni kezdett, mivel nem volt hajlandó felesküdni Ukrajnára, amelyről mindig is úgy gondolta, hogy az valójában Oroszországhoz tartozik. Kívülállóként szövetségeseket keresett az üzleti tevékenységhez, és – mint a Szovjetunió széthullását követő zűrzavarban sokan – gyorsan csatlakozott egy helyi bűnszövetkezethez, a Szalemhez, ahol állítólag behajtóként és néha verőemberként tevékenykedett. Valószínűleg erre az időszakra emlékezve vállalta el néhány éve a helyi cselgáncsszövetség elnöki tisztét.
Bár makacsul tagadja, hogy bármi köze lenne az alvilághoz, korábbi társai – köztük egykori állítólagos „főnöke”, Arnold Losz – megerősítették: vagyonának jó részét csempészetből szerezte. Egyesek szerint a mai napig kapcsolatot tart az alvilággal, s még mindig együttműködik a börtönből 2008-ban szabadult Szerhij Voronkov maffiavezérrel. Ellenfelei azt állítják, két bérgyilkosságban is részt vett, egy autós-lövöldözéses akcióban pedig meg is sebesült. Szerintük csak azért nem került rács mögé, mert jó kapcsolatokat ápol a félsziget rendőri vezetőivel, s most is részben azért szemelhették ki a miniszterelnöki posztra, mert Moszkva zsarolni tudja bűnözői múltjával.
Akszjonov – akinek alvilági gúnyneve Goblin (Kobold) – azt állítja ugyan, hogy azért akarják éppen most besározni, mert a Krím függetlenségéért harcol, ám a vádak nem új keletűek. Mihail Baharev, a krími oroszokat tömörítő egyik civil szervezet alelnöke már 2009-ben is közölte, felfüggeszti tagságát, mert a szervezet Akszjonov személyében bűnözőt választott elnöknek. Akszjonov ebben az időben kezdte szervezni saját politikai tömörülését is, és a pártépítésre ötmillió dollárt kért kölcsön Mikola Kirilcsuk egykori ipari minisztertől. A pénze után azóta is futó Kirilcsuk már elmenekült a Krímből, és bírósági úton próbálja – eddig sikertelenül – visszafizettetni a kölcsönt. Akszjonov állítólagos bűnözői múltjáról az internetre is kerültek fel dokumentumok, ám az eredeti papírok a hírek szerint megsemmisültek az utóbbi hetek politikai viharaiban.
A feleségével és két gyermekével élő krími miniszterelnök – aki úgy lett Moszkva-párti, hogy sohasem élt tartósan Oroszországban – büszke arra, hogy a félsziget városait ellenőrző „önvédelmi alakulatok” az ő parancsoksága alatt állnak. Ám azt is hangsúlyozza, hogy csak azért vállalt politikai szerepet, mert mindenki más elfutott a felelősség elől. „Krízismenedzser vagyok, csak azért lettem miniszterelnök, mert más nem volt, aki megtegye” – hangoztatta a kizárólag oroszul beszélő Akszjonov, aki egyfajta példaként emlegeti a szesz- és cigarettacsempészet nemzetközi fellegvárának tartott Dnyeszter Menti Köztársaságot. „Ez az orosz kultúra térségbeli bástyája” – mondogatja az Ukrajna és Moldova közé ékelődött államalakulatról.
