Rejtőzködő, titokzatos, kétértelmű, ármánykodó – ilyen jelzőkkel illeti a nemzetközi sajtó Fethullah Gülen török vallási vezetőt, aki ritkán mutatkozik nyilvánosan vagy ad interjút. Mégis Törökország második legbefolyásosabb emberének tartják a hazájától távol élő, 73 éves imámot, akit Tayyip Erdogan kormányfő azzal vádol, hogy hazai követői megpróbálják aláásni a hatalmát. Erdogan szerint Gülen és a vele szinte szimbiózisban élő mozgalma, a Hizmet (Szolgálat) áll az utóbbi hónapok korrupciós botrányai mögött. Bárhova vezetnek is a vádaskodások, Gülen és a Hizmet nemcsak Törökországban gyakorol egyre nagyobb hatást, a mozgalmat egyesek már a muszlim világ legnagyobb hálózatának nevezik.
Gülen a kelet-törökországi Erzurum mellett, egy kis faluban született, apja imám, anyja tanító volt. Szülőfalujában vallási tanulmányokat folytatott, tanult perzsát és arabot is. Az okos és ékesszóló Gülen 14 évesen tartotta első prédikációját, és első kinevezése is fiatalon érte: 16 évesen került az ország nyugati végében lévő Edirne egyik mecsetjébe. Akkortájt ismerkedett meg a XIX. században született Szaid Nurszi kurd teológus és a nyugati világban Rumi néven ismert XIII. századi perzsa költő, szúfi misztikus tanaival, amelyek jelentősen formálták gondolatvilágát. Amikor a magát főként autodidakta módon képző Gülent 1966-ban a politikai iszlám által nem érintett Izmirbe helyezték, már saját ideológiáját hirdette.
Bár az imám nacionalista és etatista elvek mellett tette le a garast, a vallási nézeteiben pedig inkább konzervatívnak számított, a legfontosabb üzenete az volt, hogy a muszlimoknak nem szabad elutasítaniuk a modernséget, a piacgazdaságot, ami miatt a teológiáját az iszlám kálvinista változatának nevezték. Hitt a tudományokban, hirdette a vallások – különösen az iszlám, a kereszténység és a judaizmus – közti párbeszédet és a többpárti demokráciát. Izmirből nyári táborokat szervezett, ahol nemcsak az iszlám értékeit tanították, de elkezdődött a tehetséges fiatalok hálózatba szervezése és képzésük egyengetése is. Gülen célja az volt, hogy a vallásos és konzervatív fiatalok ne a letűnt Oszmán Birodalomhoz, hanem az 1923-ban létrejött világi köztársasághoz legyenek lojálisak. Általában támogatta a modern, világi állam nevében végrehajtott katonai hatalomátvételeket, leginkább pedig az 1997-es puha puccsot, amikor lemondásra kényszerítették Necmettin Erbakan iszlamista kormányfőt.
Talán a világi állam iránti hűsége lehetett az oka, hogy a hatóságok elnézték életművévé vált tevékenységét: hálózata révén először iskolákat, kollégiumokat, majd egyetemeket alapított, ahol – az ő szavai szerint – „a matematika, a fizika vagy a kémia oktatása Allah dicsérete”. Eleinte a magukat inkább csak „résztvevőknek” nevező követői jövedelmének egy részéből működött a hálózat, amelybe nemcsak Törökország legjobb, magánkézben lévő oktatási intézményei tartoznak, hanem egy egész üzleti birodalom. A gülenisták irányítják a Tuskon vállalkozói szövetséget, amely azt állítja, hogy 120 ezer cég tartozik hozzá. Gazdag üzletemberek révén a Hizmet befolyása alá került a nagy példányszámú törökországi Zaman napilap. A 90 millió dolláros éves költségvetésű Nincs ott valaki? nevű jótékonysági szervezete több mint száz országban, maga a Hizmet szervezet pedig 140 országban van jelen.
A hierarchia és formális tagság nélküli mozgalmát Gülen az USA Pennsylvania államából irányítja, amelyet 1999-ben választott önkéntes száműzetése helyéül, mert egy videoüzenete miatt eljárás indult ellene, igaz, később felmentették. Ám ezen a – Gülen szerint fabrikált – felvételen hangzik el a felhívása, miszerint hívei észrevétlenül épüljenek be az állami intézményekbe, és várjanak a hatalom megszerzésére. Követői ma meghatározóak a török rendőrségben, igazságszolgáltatásban, hírszerzésben. A Hizmet nélkül Erdogan és iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja 2002 óta aligha nyert volna három parlamenti választást, de kérdés, hogy Gülen és a kormányfő 2011-es szakítása pusztán hatalmi harc, vagy az iszlám alkalmazkodó, illetve dogmatikus irányzatai közti törökországi küzdelem kezdete. Mint ahogy az is kérdés, a család nélküli, aszketikus életet élő, gyengélkedő imámot túléli-e a Hizmet, amelyet gyakran emlegetnek az iszlám Opus Dei szektájaként, utalva a múlt század elején alapított katolikus lelkiségű mozgalomra. Az viszont biztos, hogy a Hizmet és Gülen hatása meghatározó lehet az iszlám fejlődésére.
