HVG, 2014. május 31.
Szerzőjükkel ellentétben én nem gondolom, hogy akár a választást is el tudják dönteni a politikusok ellen a kampány idején indított büntetőeljárások, bár karaktergyilkosságra kiválóan alkalmasak ezek a „kabátlopási ügyek”. Tartom annyira értelmesnek úgy általában a magyar választókat, hogy többségüket aligha tudják befolyásolni az utolsó pillanatban kipattant botrányok. Szerintem még akik hezitálnak is a voksolás előtt, azok sem feltétlenül hiszik el, amit a pártok a konkurencia lejáratására „kiváló időzítéssel” előhúznak a kalapból. Vajon életszerűnek tekinthető-e, hogy egy Oroszországban tanult, onnan feleséget is választó, öt éve az EU-parlamentben ülő, jobbikos képviselőről pont a választási hadjárat idején derül ki, hogy – úgymond – orosz kém és hazaáruló? S hihető-e, hogy az MSZP-s Molnár Zsolt 20 évvel ezelőtti kapucnis képe éppen a kampány célegyenesbe fordulása idején akad véletlenül egy szerkesztő kezébe? Félek, valahol mindegyikünkről létezik ilyen akta, s a hatalom a kénye-kedve szerint húzhatja elő ezeket a számunkra legváratlanabb helyzetekben.
ZSÖMBÖRGI LÁSZLÓ
(ÜRÖM)
