HVG, 2014. július 5.
A sajtó ismét hangos a kórházak maguk előtt görgetett adósságától és az egészségügyi intézményekben előirányzott „háromszázmilliárdos” beruházási tervektől. Az adósság azért képződik évtizedek óta mindig újra és újra, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem fizeti meg a kórházaknak az elvégzett munka valós árát. Hiába mondja az új egészségügyi államtitkár, hogy megvizsgálják, „mennyi juttatásra van szükségük a kórházaknak”, és majd aztán „juttatunk” nekik. Ez nem megoldás! Végre-valahára meg kellene érteniük az egymást sűrűn váltó államtitkároknak és minisztereknek, hogy az örökösen megújuló probléma oka az általuk működtetett szisztéma maga. Ennek a kérdéscsoportnak a megoldása nem a kegyként osztogatott „juttatás”, hanem az elvégzett munkának, ez esetben a gyógyítás árának a megfizetése, beleértve az amortizációt és a fejlesztések költségeit is. Hiába építtettek csodapalotákat csodaműtőkkel, csodaműszerekkel, amikor nem tudják azokat a megkívánt mértékben és gazdaságosan kihasználni, miként erre több példa is van az országban. Mert vagy nincs sem orvos, sem szakszemélyzet, vagy gátat vet a szükséges kihasználásuknak a volumenkorlát, ami az egyik leggaládabb merénylet az ország lakosságának egészségügyi állapota ellen. Köztudott, hogy e fenti okok miatt elhúzódó kivizsgálások, késői kezeléshez jutás és megkésve műtőbe kerülések ára nem csak az elvesző életekben és az egyéni, valamint a családi tragédiák egyre nagyobb számával mérhető. Hiába ismétlik sok-sok éve a szakemberek minden fórumon, hogy az időben elkezdett gyógyítással elkerülhetők a késlekedés miatt kialakuló szövődmények, és az ezért szükségessé váló egyre drágább kezelések árával fölöslegesen terhelődik a társadalom. Holott ezek a költségek megelőzhetők lennének. Mindez az egészségügyi szervezők és irányítók felelőssége és bűne! Az erőltetett „fejlesztés” helyett a rendelkezésre álló pénzekből elsősorban a béreket kell emelni, mégpedig most és azonnal, mert a lábukkal szavazó egészségügyiek száma már meghaladta a kritikus tömeget.
VADÁSZ GÁBOR
(BUDAPEST)
