HVG, 2015. január 31.
Iparjogvédelemre specializálódott ügyvédként gyakran szembesülök azzal, hogy még a konkrét iparjogvédelmi tanácsért hozzám fordulók fejében is tisztába kell tenni az alapfogalmakat. A laikusok gyakran szinonimaként használják a védjegy és szabadalom kifejezéseket, pedig mondanom sem kell, a kettő olyan távol van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Munkám során mindig igyekszem a fogalmakat tisztázni, bár való igaz, a hozzájuk kapcsolódó hazai és nemzetközi szervezetek hatáskörei meglehetősen nehezen követhetőek a szakmában nem jártasak számára. Cikkük székelyföldi termékek útjáról beszél. A konfliktus a Csíki Sör és a Heineken román leányvállalata között, a márkanevek (védjegyek) ütközéséből fakad. A figyelmemet felkeltő, inkriminált mondat így hangzik: „S habár Lénárd még a beruházás megkezdése előtt levédette a márkanevet az európai uniós szabadalmi hivatalban is, a HVG-nek megjegyezte: nem lehet teljesen nyugodt.” Mit is takarnak ezek a fogalmak? A szabadalom a találmányok jogi oltalmát szolgálja; Magyarországon érvényes szabadalmat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábbi nevén Magyar Szabadalmi Hivatal) vagy az Európai Szabadalmi Hivatal, vagy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés keretein belül a World Intellectual Property Organization előtt indított szabadalmi bejelentéssel lehet szerezni. A találmány szabadalmaztatható, ha új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható; mindig valamilyen műszaki tartalommal bír, és nincs köze a márkavédelemhez (védjegyoltalomhoz). Komplikálja a helyzetet, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal nem közösségi, vagyis nem európai uniós intézmény, így annak például tagja Törökország vagy Norvégia is. A védjegy pedig árujelző, ami lehet szó, szóösszetétel, jelmondat, betű, szám, ábra, kép, szín stb., vagy akár ezek kombinációja. Ez az írás így védjegykonfliktust tár fel. Magyarországra is érvényes védjegyoltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt tett bejelentéssel vagy a furcsa nevű Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (The Office for Harmonization in the Internal Market, azaz közkeletű nevén OHIM) előtti eljárással szerezhető. Az OHIM-nál tett bejelentéssel valamennyi uniós tagállamra érvényes közösségi védjegy szerezhető, hiszen az OHIM, szemben az Európai Szabadalmi Hivatallal, európai uniós intézmény. Jelen ügyben Lénárt András közösségi védjegybejelentést tett, ami nem jelenti azt, hogy a közösségi védjegyoltalmat meg is fogja szerezni, hiszen a Heineken felszólalást nyújtott be a bejelentéssel szemben, ezért kontradiktórius eljárás keretében fogják elbírálni a kérelmet. Helyesen tehát azt kellett volna írni, hogy bár Lénárd úr benyújtott közösségi védjegybejelentést az uniós védjegyhivatalként funkcionáló Belső Piaci Harmonizációs Hivatal előtt, hogy valóban szerez-e oltalmat, majd csak a Heinekennel lezáruló vita után fog kiderülni.
KRAJNYÁK ANDRÁS
(BUDAPEST)
