A pártállamtól a szabad választásokig
1985. Március 8.
Új választójogi törvény lépett életbe: a jelölőgyűléseken legalább két jelöltet kellett állítani, 38 képviselő országos listán kerülhetett a parlamentbe. A parlamenti ciklust 4 évről 5 évre emelték.
1986. Október 30–31.
A Fordulat és reform című tanulmány első vitája a Közgazdaság-tudományi Intézetben. A közgazdász szerzők dialógust kezdeményeztek a hatalom és a civil társadalom között a 80-as évek közepére kialakult gazdasági válságról s az ennek felszámolásához szükséges radikális reformlépésekről.
1987. Június
Társadalmi szerződés címmel politikai programot tett közzé a demokratikus ellenzék a Beszélő különszámában (szerk.: Kis János, Kőszeg Ferenc, Solt Ottília). A tanulmány a „Kádárnak mennie kell!” mondattal kezdődött.
Szeptember 27.
Lakiteleken a magyar szellemi élet több mint 160 képviselője közös nyilatkozatában leszögezte: „A politikai és társadalmi szervezetek jelenlegi rendszerében nincs biztosítva az önálló és független nézetek kifejtése. Ezért javasoljuk egy magyar demokrata fórum létrehozását.” Az eseményről az „első nyilvánosság” Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront főtitkárának Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatában szerzett tudomást.
1988. Február 8.
A rendőrség szétoszlatta a bős–nagymarosi vízlépcső építése ellen a Duna Kör által szervezett tiltakozó séta mintegy 50 fős csoportját.
Március 17.
Felhívás a Szabad Kezdeményezések Hálózatának (a későbbi SZDSZ) megalakítására. Célja: elfogadtatni, hogy minden demokrácia alapintézménye a törvényesen működő ellenzék, valamint az államhatalomtól független civil társadalom megszerveződésének támogatása.
Március 30.
Fiatal Demokraták Szövetsége néven 37 taggal új politikai szervezet alapítását jelentették be Budapesten a Ma Cherie presszóban. Célja a békés rendszerváltás, az emberi jogok érvényesítése Magyarországon.
Április 9.
„A párt politikájától eltérő nézetek” képviselete miatt kizárták az MSZMP-ből Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót.
Június 6.
Megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottság. „Eljött az ideje annak, hogy a magyar társadalom követelje a megtorlás áldozatainak, halottaknak és élőknek teljes erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációját” – hangzik a felhívás.
Július 13.
Az egypártrendszer keretei között kívánjuk bevezetni az egyesülési törvényt – szögezte le az MSZMP kb határozata.
Július 26.
Nem rehabilitálja Nagy Imrét a magyar kormány 1956-os magatartásáért – mondta az Egyesült Államokban Grósz Károly.
Szeptember 3.
Független társadalmi szervezetként megalakult a Magyar Demokrata Fórum.
Szeptember 12.
Mintegy 25 ezren tüntettek a vízlépcső építése ellen Budapesten, képviselőik a Parlamentben az építkezés azonnali leállítását és népszavazás kiírását követelő petíciót adtak át az Elnöki Tanács elnökének.
Október 14.
Megszavazta a vízlépcsőrendszer építését az Országgyűlés, ezért a bős–nagymarosi erőmű beruházását ellenző társadalmi csoportok tiltakozó nyilatkozatot tettek közzé.
Október 22.
Nem engedélyezte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fidesz és néhány más ellenzéki szervezet október 23-ára tervezett megemlékező demonstrációját. Megalakult a Nyilvánosság Klub.
November 18.
A Kisgazdapárt felújította működését.
November 23.
A parlament alelnökének visszahívására aláírásgyűjtést indított a Fidesz Budapesten, mert Vida Miklós egyike volt azoknak, akik az Országgyűlés októberi zárt ülésének elrendelését javasolták a bős–nagymarosi vízlépcső vitájában.
November 24–26.
A leköszönő Grósz Károly helyett Németh Miklóst választották miniszterelnökké az Országgyűlés ülésén.
1989. Január 28.
Népfelkelésnek látja a folyó kutatások tükrében az MSZMP kb történelmi albizottsága azt, ami 1956-ban történt – közölte Pozsgay Imre a Rádióban.
Február 10–11.
Többpártrendszerben képzeli el az MSZMP kb a politikai rendszer pluralizálását az adott hazai helyzetben. 1956-ról megállapította, hogy az akkori vezetés megújulásképtelensége vezetett politikai robbanáshoz, népfelkeléshez.
Február 12.
A többpártrendszert nem tartotta biztosítéknak Grósz Károly arra, hogy valamely társadalomban a magyaréhoz hasonló jellegű hibák ne forduljanak elő.
Március 8.
Lemondási hullám indult a parlamentben: visszaadta mandátumát többek között Stadinger István házelnök, Apró Antal, Vida Miklós és Cservenka Ferencné, az Országgyűlés hivatalban lévő két alelnöke.
Március 15.
A Független Jogász Fórum felhívta a független politikai szervezeteket, hogy „a szükségszerűen bekövetkező változás erőszakmentesen menjen végbe”.
Március 17.
Kereszténydemokrata Néppárt néven újjászervezték az egykori Demokrata Néppártot.
Március 22.
Ellenzéki Kerekasztalt alakított a Független Jogász Fórum kezdeményezésére nyolc ellenzéki szervezet.
Április 8.
Nemzeti kerekasztal-tárgyalás kezdődött az MSZMP és az általa legjelentősebbnek tartott szervezetek, pártok között, de az Ellenzéki Kerekasztal pártjai – a Kisgazdapárt kivételével – távol maradtak tőle.
Május 8.
Felmentették Kádár Jánost elnöki tisztéből az MSZMP kb ülésén. Októberre országos pártértekezletet hívtak össze.
Május 10.
Németh Miklós átalakította kormányát. Öt minisztérium és a Tervhivatal élére új vezető került.
Május 20.
Politikai koncepciós per áldozata lett Nagy Imre – szögezték le az MSZMP-reformkörök szegedi találkozóján. Azonnali tárgyalásokat követeltek az ellenzékkel.
Június 10–13.
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal képviselői kétnapos huzavona után aláírták az érdemi politikai tárgyalások beindításáról szóló dokumentumot. Elkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások a Parlamentben.
Június 16.
Kétszázezres gyászszertartás Nagy Imre és mártírtársainak emlékére a Hősök terén és a 301-es parcellánál.
Július 6.
Elhunyt Kádár János. Törvénysértőnek minősítette a Legfelsőbb Bíróság a Nagy Imre és társai ügyében hozott ítéleteket, s rehabilitálta az elítélteket.
Július 14.
„Visszakeresztelték” a Münnich Ferenc utcát Nádor utcára a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt képviselői.
Július 24.
Szabad, demokratikus választások lesznek Magyarországon legkésőbb 1990. július 8-án – mondta Németh Miklós a Bild am Sonntagnak adott interjújában.
Augusztus 2.
A politikai egyeztető tárgyalások első sajtótájékoztatóján az Ellenzéki Kerekasztal képviselő elmondták: követelik a hatályos alkotmány módosítását, mert az az államszocializmust rögzíti.
Szeptember 18.
A sarkalatos törvénytervezetekről megállapodás született a politikai egyeztető tárgyalásokon. Az Ellenzéki Kerekasztal kilenc résztvevője közül az SZDSZ, a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nem írta alá a közös dokumentumot. Egyúttal az SZDSZ népszavazás kiírását kezdeményezte a következő kérdésekben: Kivonuljon-e az MSZMP a munkahelyekről? Elszámoljon-e a tulajdonában vagy a kezelésében lévő vagyonról? Feloszlassák-e a Munkásőrséget? Csak a választások után kerülhessen-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Október 4.
A pártállam leépítése után az állampárt megszüntetését várta a kongresszustól Németh Miklós. A miniszterelnök kijelenti: olyan elvi nyilatkozatra vár, amely végre egyértelműen elkötelezi a pártot a demokrácia, azaz a néphatalom mellett.
Október 6.
Összeült az MSZMP XIX. kongresszusa. Nyers Rezső kijelentette: olyan új pártra van szükség, amely utódja ugyan az MSZMP-nek, de nem politikai folytatója. Másnap, október 7-én az MSZMP jogutódjaként megalakult a Magyar Szocialista Párt.
Október 16.
A Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését javasolta a kormány az Országgyűlésnek. Munkahelyen nem szerveződhetnek pártok – mondta ki a parlament által elfogadott párttörvény.
Október 20.
Az Országgyűlés elfogadta a képviselőválasztásról szóló törvényjavaslatot. E szerint 176 képviselőt egyéni, 152-t területi választókerületekben, 58-at országos listán választanak meg.
Október 30. – november 17.
Népszavazás döntsön a vitatott négy kérdésben – határozott az SZDSZ kezdeményezésére indult aláírásgyűjtés eredményeként a parlament. Az MDF nevében a népszavazás bojkottjára szólított fel a tévéhíradóban Csengey Dénes. Az MSZMP és az MDF között nincs paktum abban – mondja Pozsgay Imre –, hogy ő legyen a köztársasági elnök, és az MDF-elnök kapja a kormányfői posztot.
November 25.
A népszavazás döntése szerint a köztársasági elnök megválasztására csak a szabad parlamenti választás után került sor.
1990. Január 5.
Törvénytelen telefonlehallgatással, levélfelbontással vádolta az állambiztonsági szerveket a Fidesz és az SZDSZ. A két párt dokumentumokat mellékelve ismeretlen tettesek ellen följelentést tett az ellenzéki szervezetek rendőrségi megfigyelése miatt. A Dunagate miatt pedig a belügyminiszter lemondását követelték.
Február 1.
Magánszemély is létrehozhat lapot, helyi rádió- vagy tévéstúdiót. Az új sajtótörvény szerint ehhez elegendő volt a bejelentés. Vagyonelszámolásra kötelezte a parlament azokat, akik a megelőző tíz évben magas állami vagy párttisztséget töltöttek be.
Február 6.
Felbontották a kormány és a katolikus püspöki kar 1950-es, az egyházi iskolák, szerzetesrendek működését korlátozó megállapodását.
Március 10.
Egyezség született a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról.
Március 25.
Közel 1600 egyéni jelölt és 34 párt indult a 43 év utáni első szabad parlamenti választáson. A listás mandátumok 24,7 százalékát az MDF, 21,4 százalékát az SZDSZ, 11,7 százalékát a Független Kisgazdapárt, 10,9 százalékát az MSZP, 9 százalékát a Fidesz, 6,5 százalékát a KDNP szerezte meg. Ezen a napon 125 mandátum sorsa dőlt el. A két héttel későbbi második fordulóban kiderült – a hat függetlent és az Agrárszövetség képviselőjét leszámítva –, hogy az Országgyűlés 386 helyén osztozó pártok közül az MDF-nek 165, az SZDSZ-nek 94, a Kisgazdapártnak 44, az MSZP-nek 33, a Fidesznek 22, a KDNP-nek 21 mandátum jutott.
