Történelmet csinált Nigéria 72 éves megválasztott elnöke, Muhammadu Buhari azzal, hogy a nyugat-afrikai országban az 1960-ban elnyert függetlenség óta ő az első államfő, aki az elődjét demokratikus választás révén váltja fel. Ehhez persze az is kellett, hogy a múlt heti szavazás után a hivatalban lévő államfő, a vesztes Goodluck Jonathan elismerje a vereségét, és telefonon gratuláljon kihívójának. A gesztus olyannyira meglepő volt, hogy állítólag úgy kellett Buharit értesíteni, vegye magához a mobiltelefonját, mert az elnök beszélni akar vele. Pedig még az ilyen apróbb trehányság sem jellemző az egykori puccsvezérre, akit minden bizonnyal legendássá vált katonás fegyelmezettsége miatt választottak meg meggyőző fölénnyel. A 170 millió lakosával a kontinens legnépesebb országában ugyanis az egyik legkomolyabb kihívásnak – a korrupció, a bűnözés és a gazdasági nehézségek mellett – a Boko Haram szélsőséges szervezet lázadását tartják.
Buhari 1942-ben az északi Daurában született, mely város a hauszák, az egyik legnagyobb etnikai népcsoport történelmi-szellemi központja. A térséget azonban a XIX. század elején a fulanik hódították meg, és a mai napig is fennálló, pusztán ceremoniális feladatokat végző emirátust hoztak létre. A muszlim Buhari is fulani gyökerű, azaz nem tartozik a politikai életet domináló két nagy néphez, a hauszákhoz és a jorubákhoz sem. Az ifjú az apja 23. gyermeke volt, de anyja egyedül nevelte fel őt, mivel apját korán elvesztette. Az iskolák elvégzése után a 19 éves fiatalember 1961-ben csatlakozott a hadsereghez, és néhány otthon eltöltött kadétév után az angliai Aldershot híres katonai iskolájában pallérozhatta tovább tudását.
Érvényesülését segítette, hogy már fiatalon közel került az országot puccsok révén gyakorta irányító katonai elit egyik csoportjához. Állítólag az 1966-os katonai hatalomátvételben is részt vett, de országos hírnevet igazán az 1983-as csádi kalandjával szerzett. Miután az északi szomszéd hadserege elfoglalt néhány, Nigériához tartozó szigetet a Csád-tavon, Buhari az egységével ellentámadást indított, és a visszavonulásra vonatkozó elnöki parancsot megtagadva az ellenséges csapatokat csádi területen a határtól 50 kilométerig verte vissza.
Talán a harctéri siker adta önbizalomtól duzzadva még abban az évben az egyik vezetője volt a soron következő katonai puccsnak, hogy aztán magát államfővé nyilvánítva 1984 januárjától 1985 augusztusáig vezesse hazáját. A katonaember ezt is háborúként fogta fel, hiszen hadjáratot hirdetett a fegyelmezetlenség és a korrupció ellen. Alapelvként jelentette ki, hogy a hamis demokráciánál még a demokrácia hiánya is jobb – utalva a szabadon választott, megbuktatott kormány alkalmatlanságára.
De nem sok eredményt ért el, ténykedése kimerült olyan lépésekben, mint amikor a valuta, a naira bankjegyeinek a színét megváltoztatták, a pénzcserére pedig rövid idő állt rendelkezésre. A munkából elkéső állami hivatalnokoknak büntetésből nyilvánosan békaugrásokat kellett végezniük, a buszmegállókban megkövetelt nyugodt sorban állást pedig ostorral felszerelt katonák ellenőrizték. Az uralmát jellemző elnyomás során több ezer politikust, üzletembert zártak börtönbe, korlátozták a szabadságjogokat, az újságírókat megfélemlítették, és nem főbenjáró bűnökért is halálbüntetést szabtak ki. A pénzügyek rendbehozatalára tett erőfeszítései sem jártak sikerrel, az importkorlátozás munkahelyeket szüntetett meg, és 700 ezer külföldi munkavállaló deportálása sem javított a munkanélküliségen. Végül Buhari is puccs áldozata lett, és 40 hónapot töltött börtönben.
A derűlátók szerint a régi-új elnök tanult a múlt hibáiból. Az első és jelenlegi feleségének is öt-öt gyermeket nemző veterán politikus széles ellenzéki összefogást kovácsolt, és nemcsak a főként északi muszlim területeken, de ezúttal a déli keresztény közösségek körében is tudott támogatást szerezni. Bár korábbi kijelentései alapján azzal vádolták, hogy egész Nigériában be akarja vezetni a saríát, az iszlám törvénykezését, a Boko Haram által ellene tavaly megkísérelt merénylet jelezte, hogy az eddig 13 ezer ember életét kioltó és másfél milliót földönfutóvá tevő terrorcsoport őt is ellenségnek tekinti. A májusban beiktatandó új elnök szerény életet él, konokul állhatatos, aki némi humorra is szert tett, amit a kampány során igyekezett is kamatoztatni. Alelnökéül egy lelkészt választott, aki a szabadságjogok ismert szószólója, erősítve honfitársai bizalmát, hogy Buhari, az egykori erős tábornok és puccsista demokrataként született újjá.
