Selahattin Demirtas: a török Obama

  • HVG

Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy kurd politikus a demokratikus kereteken belül felforgassa a török közéletet. De ez most sikerült Selahattin Demirtasnak, akit a kisebbségi származása, fiatalos lendülete és remek szónoki képessége miatt az amerikai elnök után a török Barack Obamának neveznek. A 42 éves Demirtas valóban a lehetetlennel próbálkozott, de sikerült neki. Az általa vezetett, kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) 13 százalékot szerzett a minapi török parlamenti választáson, és ezzel – átugorva a bejutás 10 százalékos küszöbét – önálló erőként először került be a törvényhozásba. Ezzel nem kisebb tettet hajtott végre, mint hogy megakadályozta a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kétharmados többségét, és azt, hogy alkotmánymódosítás révén Tayyip Erdogan elnök kezébe kerüljön a végrehajtó hatalom.

Demirtas a kurd többségű Elazig délkelet-törökországi városban született 1973-ban. Szülei a zazaki nyelvet beszélők négymilliós csoportjához tartoznak, akiknek a Kelet-Törökországban élő 2,5 milliós közössége alapvetően kurd etnikumúnak tartja magát. A hét testvérből másodikként világra jött Demirtas helyben végezte az általános és a középiskolát, de a szülei nem beszéltek a származásukról a kurdokkal szembeni elnyomás miatt. A család önként vállalt asszimilációja azonban nem sikerült, a fiatal fiú 15 évesen szembesült kurd identitásával, amikor a feltehetően a biztonsági erők által meggyilkolt egyik kurd politikus temetésén ismeretlen fegyveresek lelőttek nyolc gyászolót. Abban az időben sok év börtön járt például a kurd nyelv nyilvános használatáért, Ankara hivatalosan csak „hegyi törököknek” tartotta a kurdokat. Ez volt az a pillanat – emlékezett vissza a temetésen elkövetett erőszakra –, amely megtanította, mit jelent kurdnak lenni. Demirtas először a neves izmiri Eylül Egyetemen tengeri kereskedelmet kezdett tanulni, de politikai nézetei miatt eltanácsolták. Majd újabb sikeres felvételi vizsgát tett, ám ezúttal már az Ankarai Egyetem jogi karára, amelyet el is végzett. Diyarbakirban, a kurdok „fővárosában” először szabadúszó ügyvédként dolgozott, majd emberi jogi kérdésekkel, például a megoldatlan politikai gyilkosságokkal foglalkozott.

Politikai pályára 2007-ben adta a fejét, és egy kurd nacionalista párt jelöltjeként 34 éves korában be is jutott a parlamentbe. A pártot azonban betiltották, így Demirtas a következő választáson, 2011-ben új listán szerzett mandátumot. A nagy dobás azonban ezután jött, amikor több baloldali mozgalomból 2012-ben társalapítóként létrehozta a HDP-t, amely most történelmet írt, és amelynek elnökjelöltjeként a tavalyi államfőválasztáson közel tíz százalékkal a harmadik lett.

Bár nyilvánvaló, hogy nem volt esélye Erdogannal szemben, Törökországban ma mégis őt tartják az egyetlen olyan politikusnak, aki képes szembeszállni a zseniális stratégának tartott, jó szónoki képességekkel megáldott, a török gazdasági csodát az utóbbi bő évtizedben kormányfőként levezénylő jelenlegi elnökkel. Demirtas ugyancsak ügyes szervező, aki a HDP-ből liberális-baloldali pártot kovácsolt, amely nem csak a kurdok érdekeit képviseli, általában is kiáll a demokráciáért, az emberi jogokért, a nők, az alevik, a melegek, a világiak érdekeiért. A nyugodt, jól érvelő és egyesítő politikus államférfiúi módon reagált, és nyugalomra intett, amikor a parlamenti választás előtt két nappal a pártja gyűlésén robbant bomba két ember életébe került. A megnyerő modora miatt hívei körében Selocannak – azaz az első neve után Drága Selónak – is becézett Demirtas humorral vágott vissza Erdogannak, aki a kampány során „helyes fiúként, popsztárként” fitymálta le. „Mi, a HDP a szívedben lévő oroszlánt cicává szelídítjük” – üzente neki.

A külpolitikában és a közigazgatásban járatlan Demirtas a politikai marketinghez is érteni látszik. A hagyományos török lanton, a sazon – más néven baglamán – kiválóan játszó és hozzá éneklő politikus nyilvánosan is fel szokott lépni. A választás előtt pedig gyakran mutatkozott tanár feleségével és két kiskorú lányával, sőt egy családi televíziós műsorban is felbukkant, amelyben diyarbakiri otthona konyhájából mutatta meg, hogyan kell ráérősen reggelit készíteni.

Hozzászólások