Japán jegybanki erőfeszítés

Negatív kamatláb bevezetésével szeretné növekedésre serkenteni és a deflációs spirálból kimozdítani a gazdaságot a japán központi bank. Az előírt minimumnál nagyobb összegű rövid lejáratú betétet a jegybanknál parkoltató japán kereskedelmi bankoknak február 16-ától 0,1 százalékos kamatot kell fizetniük a saját pénzük után. A jegybank a tokiói kormánnyal összefogva már három éve próbálkozik, de az eddigi kamatcsökkentés, illetve az évi 600 milliárd dolláros eszközvásárlási program nem hozott tartós eredményt. A gazdasági növekedés felpörgetésére és az ahhoz kívánatosnak tartott inflációs szint elérésére már az Európai Központi Bank, valamint a svájci, a svéd és a dán jegybank is alkalmaz negatív kamatlábat, amivel főleg a hitelezést szeretnék ösztönözni. A stratégia mellékhatása a valuta gyengülése, ami az utóbbi hónapokban az euróra és a jenre is jellemző. Ez a trend viszont 13 éve a legmagasabb szintre vitte fel a dollár árfolyamát, ami hozzájárult az olaj- és nyersanyagpiacok szeszélyességéhez. A tőzsdéket is megingató bizonytalanságot erősíti, hogy a kínai gazdaság növekedése lassul, és erre reagálva nagy amerikai befektetők – köztük Soros György – a jüan gyengülésére játszanak. Peking nem érdekelt valutája árfolyamának további süllyedésében, és a kínai hírügynökség arra figyelmeztette a „radikális spekulánsokat”, hogy hatalmas veszteséget szenvedhetnek el, mert a pekingi monetáris hatóságoknak elegendő hatékony eszköz van még a kezükben a jüan stabilitásának fenntartására.