Rábízná a pénzügyeit a mesterséges intelligenciára?

A mesterséges intelligencia már a spájzban van – ez akár szó szerint is igaz lehet, mivel az elektronikus eszközök fejlődésének köszönhetően ma már több olyan háztartási eszközünk is lehet, amelyben valamilyen szoftveres „agy” gondoskodik róla, hogy az adott termék működése hatékonyabb, energiatakarékosabb vagy épp a felhasználó számára kényelmesebb legyen.

A mesterséges intelligencia fejlődése az elmúlt 5-10 évben pörgött fel igazán, miután a kilencvenes években megtorpantak a hatvanas-hetvenes években kezdődött fejlesztések – ezt az időszakot egyébként a „mesterséges intelligenciák tele”, azaz AI winter néven is emlegetik. Azóta viszont a technológiai fejlődésnek köszönhetően a mesterséges intelligencia, a gépi tanulási módszerek és a neurális hálózatok az élet számtalan területén jelentek meg, ezzel elhozva a Big Data korát, amikor a különféle – orvosi, jogi, politikai vagy akár pénzügyi – döntéseket az akár több tízezer oldalnyi szakszöveget percek vagy órák alatt kielemző algoritmusok olyan összefüggésekre tudnak rávilágítani, amire egy ember – vagy akár egy egész egyetemi kutatócsoport – sosem lenne képes. Kíváncsiak voltunk rá, hogy a pénzügyek területén hogyan lehetne az emberiség hasznára a mesterséges intelligencia, ezért a hazai IT-szektor egyik vezető cége, a 4iG Zrt. szakértőit kértük meg, hogy mutassanak utat az úgynevezett fintech világ útvesztőiben.

Az első kérdés, hogy a mesterséges intelligencia által begyűjtött, hatalmas mennyiségű adat hasznosításához mire van szükség. A 4iG szakértői szerint a legfontosabb, hogy a beérkező adatok „tiszta” adatvagyont jelentsenek, amelynek tartalma megfelelően strukturálva teszi lehetővé az adatok rendszerezését és elemzését. Ehhez úgynevezett metaadatokra van szükség - a mesterséges intelligencia ezek alapján állapítja meg, hogy honnan származnak az információk, mikor rögzítették azokat, illetve hogy milyen módszertan szerint dolgozták fel őket korábban.

Ennek hiányában fennál a veszélye, hogy egy „adatmocsár” jön létre, amelyben ugyan rengeteg információ található, ám azok nem használhatók semmire, ugyanis a kaotikus rendszerezés miatt nem átlátható módon szerepelnek az adatok, ezzel pedig még a legmodernebb mesterséges intelligencia sem tud mit kezdeni. Sajnos sok cég követi el azt a hibát, hogy az említett Big Data jelszó hallatán ész nélkül kezdenek adatgyűjtésbe, anélkül, hogy átgondolnák, a hatékony működésükhöz pontosan milyen információkra van szükségük, és ezeket milyen módon kell rögzíteni és tárolni a további elemzésekhez.

A 4iG szakértői szerint tehát a pénzügyi szereplőknek az adatok gyűjtése során arra kell figyelniük, hogy az adatokat jövőálló módon tárolják, és hajlandóak legyenek áldozni a rendszereik későbbi fejlesztésére, hogy még pontosabb, még részletesebb következtetéseket tudjanak „kitermelni” az adatvagyonból.

A cég szakemberei rámutattak, hogy legkésőbb 2020-ban, a koronavírus megjelenése megmutatta, mekkora szükség van a digitalizációra, ez azonban a hagyományosan konzervatívnak számító pénzügyi szektorban lassú folyamatként megy csak végbe. Véleményük szerint az optimális megoldást az jelentené, ha minden banki, pénzügyi dolgozó magától tudná kreatívan felhasználni a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, egyelőre azonban jellemzően felső- vagy középvezetői ráhatásra indulnak csak meg a folyamatok, amelyek jellemzően eleinte erős ellenállásba ütköznek. A 4iG szakértői szerint akkor válik könnyebben elfogadhatóvá a váltás, ha az adott pénzügyi szereplőnek átgondolt víziója és digitalizációs stratégiája van.

Ennek része, hogy a korábban megszokott sémáknak át kell alakulniuk, hiszen a mesterséges intelligencián alapuló, adatvezérelt működés más megközelítést kíván, más „ritmusban” zajlanak a folyamatok. A 4iG szakemberei szerint a legfontosabb, hogy a pénzintézetek rugalmasan kezeljék az új technológia bevezetését, és folyamatosan tanuljanak a kihívásokból. Fontos, hogy nem egyik napról a másikra bekövetkező hirtelen változásról, hanem fokozatos átalakulási folyamatról van szó, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a különféle emberi erőforrásokat más típusú feladatok elvégzésére lehessen átképezni. Ugyanakkor hozzátették, hogy ebben az új, áramvonalas, adatvezérelt világban is meg kell őrizni az olyan alapvető emberi értékeket, mint az empátia és az együttérzés.