Nevünkben és kultúránkban is hasonlítunk – interjú Hong Kyu Dok koreai nagykövettel

Hogyan látja a magyarok és a koreaiak kapcsolatát?

Korea és Magyarország között sok hasonlóság van: más európai országokkal ellentétben, a magyarok a koreaiakhoz hasonlóan a családnevüket írják előre, és címzéskor is ugyanazt a sorrendet használják, mint a koreaiak. Mindkét ország sok megpróbáltatásnak volt kitéve a történelem során, de ezek ellenére megőrizték szuverenitásukat és egyedi kultúrájukat.

A két ország kapcsolata az elmúlt években gyorsan fejlődött, és egymástól elválaszthatatlanná vált. Magyarországon jelenleg mintegy 300 koreai cég működik, a hat hónapnál hosszabb időre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkező honfitársaim száma eléri a 7 ezret, ha pedig ide számítjuk a rövid távon itt tartózkodó üzleti utazókat is, akkor több mint 10 ezer koreai él Magyarországon.

A gazdasági együttműködést tekintve Korea 2019 és 2021 után 2022-ben is az első számú befektető volt Magyarországon: 2021 novemberében a Korea és Magyarország közötti kapcsolatot a stratégiai partnerség szintjére emelték, egyre több koreai vállalat fektet be Magyarországon, és számos magas rangú tisztviselő tesz látogatást a másik országban. Ráadásul, mivel a Korean Air 2022 októberében közvetlen járatot indított Szöul és Budapest között, 2023 májusában már heti hét közvetlen járat köti össze a két fővárost.

Emellett folyamatosan növekszik a koreai szakos hallgatók száma az ELTE-n, és idén koreai tanszéket indítanak a Károli Gáspár Egyetemen is. A Magyarországon tanuló koreai diákok számának növekedése jól példázza, hogy a két ország baráti kapcsolatai nem korlátozódnak a kormányok és a vállalatok közötti eszmecserére. 2023-ban 34. évfordulója lesz a Korea és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének, és a Koreai Nagykövetség és a Koreai Kulturális Központ támogatásával a kétoldalú kapcsolatok is továbbfejlődhetnek.

Több olyan népzenével foglalkozó magyar zenekar van, akik visszajárnak koncertezni Dél-Koreába. Találkozott ezzel a jelenséggel, és ha igen, akkor mi lehet az oka, hogy a koreaiak ilyen nyitottak a hazai népzenére?

Korea Magyarországhoz hasonlóan olyan kultúrával rendelkezik, amely értékesnek tartja a régi dolgokat, és a régiből hoz létre újat a művészetében is. Ez a „review the old and learn the new” alapelve, ami azt jelenti, hogy a régi alapján valami újat kell létrehozni, amely egyszerre fejezi ki a régi fontosságát és az új iránti igényt. Úgy gondolom, hogy ez a kulturális hasonlóság az oka annak, hogy a koreaiak ennyire befogadóak a magyar népzenével szemben.

Liszt Ferenc, Kodály Zoltán vagy Bartók Béla világszerte nagy figyelmet kaptak annak köszönhetően, hogy népzenei motívumokat emeltek be műveikbe, és Koreában is találkozhatunk hasonló jelenségekkel. A világhírű K-pop együttes, a BTS kiadott egy dalt, amely a daechwita, a hagyományos koreai udvari menetzene elemeit építi be a hangzásba, olyan hagyományos koreai hangszerek felhasználásával, mint a tepyongso, a kkwaenggwari, a haegeum és a fuvola. Ez a dal hatalmas sikert aratott, több mint 410 milliószor nézték meg eddig.

2022-ben a Koreai Kulturális Központ szervezésében a Magyar Zene Házában lépett fel a koreai Leenalchi, amely a pansorit, a hagyományos népi operát újraértelmező popzenekar. A koncertre a Magyar Zene Háza megnyitása óta először kelt el minden jegy, és ez jól mutatja, milyen fontos a népzene Magyarországon, ahol egyébként nem ismerik az emberek a hagyományos koreai zenét.

Hogy lehet azon segíteni, véleménye szerint, hogy még többen megismerjék az ország értékeit?

Bár sok a hasonlóság, a földrajzilag távol eső Magyarországon nem könnyű megismertetni a koreai kulturális örökséget, de a Koreai Kulturális Központ nagy lelkesedéssel dolgozik ezen. Idén is számos különféle programot szerveznek: előadásokat, kiállításokat, illetve gasztronómiai, zenei és irodalmi eseményeket. A szeptemberre tervezett Koreai Kulturális Fesztiválra meghívják például a Nemzeti Gugak Központ együttesét, akik a Jongmyo szentély királyi ősök szertartását és zenéjét mutatják majd be, valamint ízelítőt adnak a hagyományos koreai zenékből, népdalokból. A tervek szerint lesznek továbbá workshopok is, ahol koreai előadók és szakértők ismertetik majd meg a hagyományos hangszereket és a pansorit, a népi operát.

A Koreai Kulturális Központ emellett további projekteket is tervez az idei évre: júniusban a MUT Dance tart majd előadást Győrben és Budapesten, augusztusban koreai képregény kiállítást tartanak, októberben pedig egy speciális koreai stand üzemel majd az Art Market Budapesten. Mindezeken kívül a Koreai Filmfesztiválon filmek és animációs filmek vetítése mellett koreai rendezőkkel is találkozhat majd a közönség.

A BTS-t választották a 2030-as puszani világkiállítás nagykövetének, amely világkiállításra Puszan Dél-Korea második legnagyobb városaként pályázott. Mi az, amit a város és az ország képviselni szeretne az Expón?

Koreában rövid időn belül zajlott le a demokratikus átalakulás és a gazdasági fejlődés. Jelenleg olyan technológiákkal és globális csúcstechnológiai vállalatokkal rendelkezünk, amelyek megoldást tudnak nyújtani az olyan emberiséget fenyegető kihívásokra, mint az éghajlatváltozás, a világjárványok és a digitális megosztottság.

A fejlesztési tapasztalatainkat és technológiánkat a fejlődő országokkal megosztva globális kulcsállamként (Global Pivotal State) játszunk szerepet, elősegítve a fejlődő országok részvételét az emberiség előtt álló kihívások megoldásában.

Korea a nemzetközi közösségben betöltött szerepét és felelősségvállalását a globális kulcsállamról alkotott víziója révén kívánja bővíteni, ennek megvalósításához a Busan Expo (puszani világkiállítás) lesz a kiindulási pont. A nemzetközi közösség jelenleg egy többszintű válsággal néz szembe, beleértve világjárványt, az ellátási láncok válságát és a klímaváltozást, amely összességében egy olyan kihívást jelent, amit egyetlen ország nem tud megoldani, de mi szeretnénk a megoldás fontos szereplőjévé válni.

A puszani világkiállítás mottója a következő: „Transforming Our World, Navigating Toward a Better Future.” Ez mit takar pontosan, tudna kicsit bővebben mesélni az üzenetről?

A világkiállítás az emberiség számára egy hasznos platform arra, hogy megoszthassuk jövőképünket és közös megoldásokat kereshessünk az előttünk álló globális kihívásokra, de ezen kívül egy olyan fesztivál is, ahol együtt ünnepelhetjük az ipar és a technológia vívmányait, valamint a különböző kultúrák eredményeit.

2030 kiemelten az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDGs) elérésének céldátuma, és a 2030-as világkiállítás alkalmat ad arra, hogy megoldásokat találjunk a klímaváltozás és az egyenlőtlenség, az emberiség két legfontosabb problémájának megoldására.

Annak a felismerésnek megfelelően, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához nem fokozatos vagy részleges változtatásra, hanem alapvető átalakításra van szükség a különböző területeken, a világkiállítás mottója a „nagy átalakulás” (Great Transformation), témája pedig az, hogy „változtassuk meg a világot, hogy jobb legyen a jövő” (Transforming Our World, Navigating Toward a Better Future).

A fenti témával kapcsolatban az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival összhangban három alpontot határoztak meg: fenntartható élet a természettel összhangban, technológia az emberiségért, valamint a gondoskodás és az erőforrások megosztásának platformja. Ezeket az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak három pillére alapján választották ki: Bolygó, Jólét és Emberek.

Puszan Dél-Korea második legnagyobb városa, de sokan talán nem is ismerik. Hogyan jellemezné a metropoliszt, illetve hogyan profitálhat a világkiállítás megrendezéséből?

Puszan olyan különböző területeken képes Koreát képviselni, mint például a környezetvédelem, a jövő technológiája, a fejlesztés és a jólét, így tökéletesen alkalmas a kiállítás célkitűzéseinek megvalósítására. A zöld városok mozgalmának egyik vezetőjeként a negyedik ipari forradalomhoz kapcsolódó projekteket népszerűsít, többek között egy speciális kriptovaluta gazdasági övezet vagy egy öko okosváros létrehozását a folyótorkolat körül. A világkiállításon keresztül az a cél, hogy hagyományos kikötővárosból egy környezetbarát energiát használó várossá, a jövőbeli technológiai fejlesztések központjává váljon.

Ezen túlmenően Puszan északi kikötője, a világkiállítás tervezett helyszíne volt az a hely, ahol az ENSZ-katonákat, az egészségügyi személyzetet és a segélyszállítmányokat partra tették a koreai háború alatt, és egyben a koreai jólét jelképes helyszíne is, mivel a koreai háború idején háborús árvákat és északi menekülteket fogadtak itt. Puszan városa kulcsszerepet játszott abban a folyamatban, ahogy Korea segélyezett országból adományozó országgá vált. Ez egy olyan nemzetközi hírű város, ahol 2011-ben a Puszani Nemzetközi Fejlesztési Konferencián elfogadták a Puszani Nyilatkozatot (Puszani Partnerség a Hatékony Fejlesztési Együttműködésért) a jövőorientált fejlesztési együttműködési partnerség megteremtése érdekében.