A zöld energia csak akkor működik, ha a rendszer is rugalmas

Az európai energiapiac mindössze néhány év alatt új irányt vett a megújuló energiaforrások gyors térnyerése miatt, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb árvolatilitás jellemzi. A nap- és szélenergia részaránya meredeken nő, miközben a hálózatok csak most próbálnak ehhez felzárkózni, ami egyre több extrém áras – időnként negatív – órát eredményez, különösen Közép- és Kelet-Európában. Ebben a környezetben minden szereplő – az ipari fogyasztótól a szabályozón át a technológiai beszállítóig – ugyanarra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet a zöld átállást úgy felgyorsítani, hogy közben az ellátásbiztonság, a hálózati stabilitás és a beruházások megtérülése is erősödjön. Ebben lesz segítségünkre Pásztor Dániel, a LONGI magyarországi üzletfejlesztést irányító igazgatója.

  • LONGi

Az európai, és azon belül a magyar energiapiac is jelentős átalakuláson megy keresztül a zöld átállás jegyében. Mit jelent ez az energiamixre és az árakra nézve a térség országaiban?

Pásztor Dániel: Az elmúlt három–négy évben Európa energiamixe és árdinamikája gyakorlatilag „sürgősségi üzemmódba” került. Amit korábban évtizedes távlatban terveztünk, felgyorsult: ma már a szél- és napenergia sok országban a villamosenergia-termelés egyharmadát vagy még nagyobb részét adja, és ez az arány növekszik. Ugyanakkor az átmenet nem lineáris, hanem kaotikusan hullámzó – ezt látjuk a piaci árakon is.

2024-ben a nap előtti (day-ahead) árak átlagos napi szórása Európában már 28 euró/MWh körül volt, ami magasabb a megelőző évhez képest, miközben régiós szinten – Romániában és Magyarországon – a volatilitás meghaladta az 50 euró/MWh-t. Ez azt jelenti, hogy egy napon belül is extrém kilengéseket látunk: a déli órákban akár nulla vagy negatív árakat, este pedig megugró szinteket. A klasszikus „alacsonyabb, de stabilabb” zöldáram-kép helyett ma inkább egy hullámvasútra emlékeztet az árkörnyezet. Fontos azonban tudni, hogy valójában már rendelkezésünkre áll az a technológia, amellyel eljuthatunk a klasszikus állapothoz.

A naperőművi kapacitás jelentős ütemű bővítése (7,7 GW 2024 végén) a régió egyik legsűrűbb fotovoltaikus portfólióját eredményezte. Ehhez azonban teljeskörűen ki kell fejlesztenünk azt a rugalmas háttérinfrastruktúrát – az energiatárolást, a rugalmas fogyasztókat és a szabályozási tartalékokat –, amely képes ezt a termelést minden időpontban hatékonyan integrálni a rendszerbe.

Pásztor Dániel, a LONGI magyarországi üzletfejlesztést irányító igazgatója.
LONGi

Milyen lehetőségeket és kihívásokat lát a megújuló energiaforrásokra egyre inkább támaszkodó termelési modellben?

P. D.: Én alapvetően úgy látom, hogy a megújulóalapú modell nem probléma, hanem óriási lehetőség – csak nem ugyanazzal a gondolkodással működik, mint a régi, fosszilis rendszer. Először beszéljünk a kihívásokról, mert ezek most nagyon plasztikusan látszanak a régióban.

Az egyik leglátványosabb jelenség, ahogy az előbb is mondtam, a negatív árak robbanása. Magyarországon 2024-ben már rekord számú nulla vagy negatív áras órát regisztrált a piac, 2025 első hónapjaiban ezt pedig már sikerült is túlszárnyalni. Ilyenkor a rendszer „piaci nyelven” azt üzeni a termelőknek: most már inkább fizessetek azért, hogy beengedjünk a hálózatba. Ez hosszú távon nyilván nem fenntartható üzleti modell.

A másik nagy kihívás az időjárásfüggőség. A nap nem süt mindig, a szél nem fúj egyenletesen, és bár átlagosan egyre több zöld áramot termelünk, a pillanatról pillanatra változó teljesítmény komoly tervezési és rendszerirányítási feladat. Ez nem csak technikai kérdés: finanszírozási szempontból is komoly kockázat, ha egy projekt cashflow nagyon erősen ki van téve annak, hogy mikor mennyi napsütés jut egy adott napra, és éppen milyen árkörnyezetben tudja ezt értékesíteni. Ugyanakkor mindez óriási lehetőséget jelent az energiatárolás, és a rugalmasságot elősegítő fejlett technológiák számára.

Mit jelent az, hogy a LONGi már energiatárolást is kínál? Hogyan alakíthatja ez a magyar energiarendszer fejlődését?

P. D.: Egy megújuló alapú energiarendszer célja az, hogy a rendszer szereplői – a termelők, a tárolókapacitások és a fogyasztók – együtt egy rugalmas, intelligens ökoszisztémát alkossanak. Ebben a környezetben minden olyan technológia kiemelten értékes, amely azonos beépített kapacitás mellett nagyobb stabilitást, kiszámíthatóságot és energiatermelést biztosít. Éppen ezért az energiatárolásnak most fel kell zárkóznia a napenergiához, hiszen mindkettőre szükség van.

A LONGi hosszú ideje megbízható partnere a magyarországi napenergiás fejlesztéseknek: korszerű napelemmodulokat szállít hálózatra csatlakozó erőművekhez. Most pedig, 2025 novemberétől energiatárolási megoldásokat is kínálunk, hogy választ adjunk a villamosenergia-hálózat nagyobb rugalmasság iránti igényére – és nagyobb stabilitást biztosítsunk az eszköztulajdonosok számára.

Európában a telepített akkumulátoros tárolókapacitás körülbelül 10,8 GW, és várhatóan 2030-ra meghaladja az 50 GW-ot, de ez valójában nem eléggé ambiciózus.

Magyarországon a kormány mintegy 580 millió eurót allokált energiatárolási projektek támogatására, aminek köszönhetően a hazai tárolókapacitás három év alatt több mint hússzorosára nő: 22 MW-ról 500 MW-ra. Ez már olyan lépték, amely kézzelfoghatóan képes tompítani a negatív áras órák számát, és lehetővé teszi, hogy a nappalra nem szükséges zöld energiát eltároljuk, majd a csúcsidőszakban hasznosítsuk.

Miért vált kritikus tényezővé a modultechnológia minősége és hatékonysága a nagy naperőművi projektekben?

P. D.: Az energiarendszer átalakulásával párhuzamosan a naperőművek üzleti logikája is teljesen megváltozott. Néhány éve még elegendő volt „egyszerűen” naperőművet építeni, hiszen a stabilabb árkörnyezet és a bőkezű támogatások miatt a projektek viszonylag kis kockázattal és gyorsan megtérültek. Ma azonban egészen más a helyzet: a nagy árvolatilitás, a negatív árak terjedése és a hálózati korlátozások miatt a bevételek sokkal érzékenyebbek a technológiai teljesítményre, mint korábban bármikor.

A projektmegtérülést ma már nem elsősorban az határozza meg, hogy hány megawatt kapacitást telepítünk, hanem az, hogy ugyanebből a kapacitásból mennyi értékesíthető energiát tudunk ténylegesen kinyerni. A különbségek sokszor kicsinek tűnnek – néhány százalék eltérés éves szinten –, de egy 25–30 évre tervezett, több tízmillió eurós projekt esetében ez végső soron több millió eurós különbséget jelent az élettartam alatt.

A kifinomult technológia az időjárásfüggő rendszerekben is felértékelődött. A megújulók arányának növekedésével azok a modulok váltak sokkal értékesebbé, amelyek magas hozamot tudnak biztosítani gyenge fényviszonyok között is, alacsony hőmérsékleti együtthatóval rendelkeznek, és kevésbé degradálódnak. Ma már nem csak az éves hozam a kulcs: az is számít, hogy a modul milyen teljesítményt nyújt felhős időben, reggeli vagy esti diffúz fényben, illetve mennyire működik stabilan 15–20 év elteltével.

A beruházók és finanszírozók ezért már nem kizárólag névleges teljesítményt néznek, hanem valós, helyszíni hozamadatokat, degradációs rátákat, biztonsági paramétereket és LCOE-mutatókat hasonlítanak össze. Ez a szemlélet vezetett ahhoz, hogy a nagy projektekben a fejlettebb technológiák – mint a Back Contact (BC) – látványosan gyors ütemben kezdik kiváltani a korábbi standard megoldásokat. A modul minősége ma már nem csak technikai kérdés, hanem közvetlenül pénzügyi és kockázatkezelési tényező.

Mit mutatnak a LONGi legújabb Back Contact (BC) moduljainak valós üzemű mérései?

P. D.: Az elmúlt másfél évben a LONGi több kontinensen, köztük Magyarországon is nagyszabású helyszíni mérési programot indított, vezető független minőségügyi auditorokkal – például az Enertis Applus+-szal – együttműködésben. A cél az volt, hogy ne csak laboratóriumi, hanem valós körülmények között, egymás mellett telepítve hasonlítsuk össze a különböző modultechnológiák teljesítményét.

Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a BC-technológia, amely a LONGi Hi-MO 9 moduljaiban érhető el, messze felülmúlja a jelenleg a második legfejlettebbnek számító TOPCon technológiát. Ez ma már nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is bizonyított.

De nézzünk néhány friss adatot a mérésekből:

  • Egy nagy magyarországi erőműben a Hi-MO 9 modulok napi energiatermelését mérték, és az 9,8%-kal magasabbnak bizonyult a TOPCon modulokhoz képest, azonos körülmények mellett.
  • A globális átlagos többlethozam 3,92%, ami modultechnológiai összevetésben rendkívül nagy különbség. A mért helyszínek mind eltérő éghajlatúak voltak: Budapest, Horvátország, Spanyolország, Franciaország, Dánia és Hainan (Kína). Mindenhol a BC-modulok teljesítettek jobban.
  • Horvátországban a hozamtöbblet alapján a fejlesztő 5,35 millió euróval több bevételhez jut a 30 éves projektciklus alatt.
  • A kínai Hainan-szigeten teljes napsütésben 2%-kal, árnyékos körülmények között pedig 15%-kal magasabb energiatermelést mutattak a BC modulok.

A valós üzemű tesztek másik, kevésbé látványos, de legalább ilyen fontos eredménye a “hot spot” hatás drasztikus csökkenése. A Hi-MO 9 modulok szignifkánsan alacsonyabb hot spot hőmérsékletet produkáltak, ami:

  • csökkenti a tűzkockázatot,
  • lassítja az anyagfáradást,
  • mérsékli a teljesítményromlást a modul élettartama alatt.

Összességében tehát nem arról van szó, hogy a BC-modulok „kicsit jobbak” – hanem arról, hogy minden szempontból stabilabb, nagyobb és kiszámíthatóbb hozamot nyújtanak, ami a mai labilis környezetben döntő versenyelőnyt jelent. A fejlesztők és beruházók számára ez már nem technológiai részletkérdés, hanem nagyon is kézzelfogható megtérülési többlet.

A napenergia-beruházásokkal kapcsolatban ritkán merül fel a biztonsági tényező. Miért érdemes mégis megemlíteni a Hi-MO 9 modellt ilyen szempontból?

P. D.: Valóban kevés szó esik róla, pedig a naperőművek biztonsága hosszú távon ugyanannyira meghatározó, mint a hozam. A modulok helytelen működése vagy túlmelegedése (különösen hot spot jelenségek esetén) akár tűzkockázatot is jelenthet, emellett felgyorsítja a degradációt. A Hi-MO 9 modulok fejlett BC-kialakítása és alacsonyabb hot spot hőmérséklete éppen ezt a kockázatot csökkenti, így nemcsak megbízhatóbb üzemet eredményez, hanem stabilabb teljesítményt és kevesebb karbantartási igényt is, ami hosszú távon jelentős üzleti előnyt jelent a fejlesztőknek és az üzemeltetőknek.

Mit gondol, a jövőben milyen további trendek jellemzik majd a régió energiaiparát? Mi lesz ebben a LONGi szerepe?

P. D.: A következő években a régió energiaipara egyértelműen a rugalmasság irányába mozdul: több energiatároló, fejlettebb hálózati szabályozás és nagyobb hangsúly a magas hatékonyságú technológiákon. A napenergia mellett egyre több projekt válik valódi „rendszermegoldássá”, ahol a termelés, a tárolás és a fogyasztás összehangoltan működik. A LONGi ebben a folyamatban kettős szerepet vállal: egyrészt technológiai éllovasként tovább fejleszti a nagy hozamú és megbízható modulokat, másrészt a közelmúlt lépéseivel, jelesül az energiatárolási megoldások bevezetésével egyre inkább teljes értékláncot kínáló partnerként van jelen. Célunk, hogy a megújuló alapú rendszer ne csak zöldebb, hanem stabilabb és gazdaságilag is kiszámíthatóbb legyen a térségben.

A tartalom a LONGI megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások