Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
© PLT |
Legnagyobb arányban a fiatal, az életpályája elején álló 18-29 éves fiatalok nyilatkoztak úgy, hogy új autót szeretnének vásárolni. Persze az ő körükben a legnagyobb a bizonytalanság a várható jövedelmük alakulásában, így nem biztos, hogy tényleg ők lesznek a legfontosabb célcsoportjai az autós hirdetéseknek.
A folyamatos közlekedési dugók ismeretében némiképp különös, hogy az országban Budapesten alacsonyabb az autótulajdonosok aránya, mint vidéken. Budapesten a lakosság csak 38 százalékkal rendelkezik autóval, míg vidéken az ellátottság minden településtípus tekintetében meghaladja a 45 százalékot.
Talán nem meglepő, hogy a nyugdíjas háztartások mindössze 23 százalékában találhatunk személygépjárművet, míg a 40-49 éves korcsoportban a legmagasabb (mintegy 54 százalékos) azok aránya, akiknek saját autójuk van. Jellemző azonban, hogy a nyugati trendekkel ellentétben az autóval rendelkező magyar háztartások 87 százaléka csak egy kocsival rendelkezik, és csak 13 százalék a két vagy több autót is tulajdonló háztartások aránya. Ez a teljes lakosságra vetítve mindössze 6 százalékot jelent.
A felmérés szerint a hazánkban üzemben lévő autók több mint négyötöde (83 százaléka) benzinhajtású. Bár az értékesített új autók között a dízelüzeműek egyre nagyobb arányt képviselnek, ez a magyar autóállomány szerkezetében még nem okozott nagy változást az öt évvel ezelőtt mért értékekhez képest.
Az iskolai végzettség és az autó-tulajdonlás közötti kapcsolatban a trend nem, csak a különbségek nagyságrendje feltűnő: míg a nyolc általánossal sem rendelkezők háztartásában mindössze az esetek 12 százalékában van saját autó, addig a felsőfokú végzettségűek körében 67 százalékos ugyanez az arány.
