Teljes egészében magántulajdonú cégként működik - az 1999-ben történt privatizáció nyomán - a legnagyobb európai autópálya-üzemeltető társaság, az olasz Autostrade S.p.A.: a részvények 49,9 százaléka a tőzsdén forog, 50,1 százalékát pedig a Benetton család többségi tulajdonában lévő Schemaventotto birtokolja. A többek között 3400 kilométernyi autópályát működtető, a tavalyi évet 2,96 milliárd eurós forgalom mellett 791 milliós adózott eredménnyel zárt társaság a kincstár tulajdonában lévő állami úthálózat-felügyelettel, az ANAS-szal kötött szerződés szerint 2038-ig kapott koncessziós jogot az olaszországi autópályák üzemeltetésére, 2012-ig pedig útdíjak szedésére.

A koncessziós és útdíjszedési jogokat az állam megvonhatja, ha az Autostrade - megsértve megállapodásukat - nem végzi el a vállalt beruházásokat 2012-ig összesen 10,45 milliárd euró értékben, ha adós marad a fenntartási munkálatokkal, illetve ha nem értesíti az ANAS-t a tulajdonviszonyaiban bekövetkező változásokról. Utóbbi most problémát jelenthet, mert kormánypárti politikusok fenntartásaikat fogalmazták meg az Autostrade és a szintén teljes egészében magánkézben lévő - 1500 kilométernyi autópályát üzemeltető - spanyol Abertis között formálódó, egyenlők fúziójaként emlegetett ügylet miatt, amelyet a két cég igazgatótanácsa már jóváhagyott, ám a megvalósuláshoz a tulajdonosok kétharmadának a beleegyezése is szükséges.

Most kezd kivonulni a francia állam is az üzletágból: összesen 14,5-15 milliárd euró bevételt könyvelhet el az idén három, együttesen több mint 7100 kilométer hosszú autópályát, a teljes franciaországi gyorsforgalmi úthálózat nem egészen kétharmadát kezelő társaság privatizálása nyomán. Az Autoroutes du Sud de la France (ASF), az Autoroutes Paris-Rhin-Rhone (APRR) és a Société des autoroutes du nordet de l'est (Sanef) 50,3, 70,3, illetve 75,7 százalékos állami tulajdonrészének értékesítésére tavaly kiírt pályázatot követően a francia kormány februárban és márciusban hagyta jóvá az adásvételi ügyletek megkötését. Az ASF az egyik addigi kisebbségi részvényes, a francia Vinci kezébe került, az APRR a francia-ausztrál Eiffage-Macquarie, a Sanef pedig egy, a spanyol Abertis vezette konzorciumé lett. Párizst elsősorban az államháztartás rendbetételének szándéka vezette, ám az Európai Bizottság februárban értesítette a francia hatóságokat, hogy sem a társaságok eladásából befolyó bevétel, sem az eladás előtt az államnak fizetett rendkívüli osztalék nem számolható el 2006-ban a költségvetési hiányt csökkentő tételként.

© hvg.hu

A német autópályák tulajdonosa mindmáig a szövetségi állam, az autópályák költségvetési pénzből épülnek, és fenntartásukat is az állam fedezi. A szövetségi állam a közlekedési minisztérium közbeiktatásával "leadja" a tervezéssel, építéssel, üzemeltetéssel kapcsolatos jogait a tartományoknak, és az ottani közlekedési tárcák felügyelete alatt úgynevezett autópálya-igazgatóságok működnek. Mégpedig költségvetési szervekként, amelyek feladata a nyomvonal-kijelöléstől egészen a hóeltakarításig terjed.

Az osztrák autópálya-építő és -kezelő vállalat, az Asfinag állami tulajdonú részvénytársaság. "Egyáltalán nem veszünk igénybe adófizetői pénzt - mondta el a HVG-nek Anita Oberholzer, a cég szóvivője -, kiadásainkat a teherautókra és a személygépkocsikra kivetett útadóból fedezzük." Az Asfinag 2070 kilométernyi autósztrádát és gyorsforgalmi utat kezel, az utóbbi tíz évben mindössze 161 kilométer új szakaszt épített meg. Idei, 1,23 milliárd eurós költségvetése kétharmadát is karbantartásra fordítja, csak a többit szánta új utak építésére. Az Asfinag egy idén befejeződő szervezeti átalakítás nyomán a tartományoktól maradéktalanul átveszi az autópálya-beruházás és -kezelés feladatát, és az A5-ös autópálya építésére az Ausztriában eddig még nem alkalmazott ppp-konstrukcióban ír ki pályázatot; ennek győztese nem csupán az út kivitelezésében vesz majd részt, hanem annak működtetésében is.

A Makaó, Málta és Bahrein után a világ legsűrűbb közúthálózatával rendelkező Belgium különösen büszke összesen mintegy 4 ezer kilométer hosszú, sötétedéstől napkeltéig csaknem mindenütt kivilágított autópályáira, amelyek használata mind a mai napig teljesen ingyenes. A költségeket a három régió, Flandria, Vallónia és Brüsszel, vagyis végső soron az adófizetők állják. A hatvanas évektől kiépített utak fenntartása azonban mind nagyobb terhet ró a regionális büdzsére, főleg Vallóniában, ahol egyre több politikai erő szorgalmazza a díjfizetés bevezetését, a jelenlegi elképzelések szerint akár 2008-tól. E lépést a vallonok persze nem szeretnék egyedül megtenni, nehogy a tranzitforgalom egy része észak felé terelődjön, ám a flamand kormány vonakodik a népszerűtlen intézkedéstől.