© hvg.hu

Ügyes húzást mutatott be a General Motors, amikor megvette a kifulladt Daewoot. A kelet-európai piacokon tarolnak a cég termékei, az Epicával és a friss Captivával azonban új szegmensben, Nyugat-Európában és a prémium kategóriában tör utat magának a Chevrolet.

Vegyes érzelmekkel szálltam be az autóba, ám amikor legközelebb kiszálltam belőle, akkor már megfertőzött az Epica szelleme. Külseje látványos, tetszetős, vonzó még akkor is, ha kicsit ötös béemvés, kicsit passzátos az összkép. Lámpái izgalmasak, modernek, dinamikus hatást kölcsönöznek, a felfelé emelkedő övvonal, a visszapillantókba épített jelzőlámpák, a sok krómozás, a 17 hüvelykes formás könnyűfém kerekek a felső-középkategória előszobájába katapultálják. Tovább nem jut a presztízslétrán az autó, de ez a GM tudatos döntése, az Epicába nem lehet kérni navigációt, első parkolássegítőt, komoly hifit vagy bi-xenon fényszórókat. Ezek a kiváltságok csak a márka prémiumtermékeit, a Saabot, a Cadillacet és egyes felszereltségi szinttől az Opeleket illetik meg. Kár érte, mert egy picit felextrázva még mindig jóval 10 millió alatt lehetne árulni igazi középkategóriás luxuslimuzinként az Epicát. 2007-ben látványosan javul a kínálat, lesz dízelváltozat, hatgangos automatikus váltó és ESP is az autóban.

© hvg.hu

A handicapet persze a gyökereknél kell keresni. A Vectránál hosszabb Epicát Koreában gyártják, hiába készült európai ízlésre, amerikai márkanév alatt, a vevők többsége még mindig Daewoot lát benne. És mi baj lenne a Daewoo-val? Gyatra minőségű? Folyton lerobbannak autói? Nagy az értékvesztésük? Egyik sem igaz. Nincs gond a minőségűkkel, nem robbannak le gyakrabban, mint a többiek, nincsenek általános típushibái, és a használtpiacon is helytállnak. Csak az előítélet marad.

© hvg.hu

Az Epica belseje nem egy prémiumautó anyagait, minőségét, hangulatát tükrözi, hanem egy élhető, használható, szerethető hétköznapi autóként köszönti a beülőt. A műszerek elrendezése ergonomikus, a kopogós középkonzol a BLS-ből és a Vectrából ismerős, a műszerfal más koreai márkák műszerfalára hasonlít. Minden elektromos, a klíma egyzónás, automatikus, van tempomatunk, hatlemezes cédétárunk mp3-lejátszással, esőérzékelős ablaktörlőnk, hátsó parolóradarunk. A széles, kicsit csúszkálós bőrüléseket fűthetjük, a vezető ülés állítása elektromos. Azt nem értem, hogy az anyósülés miért kézi állítású? Talán az túl prémium lett volna. A bajuszkapcsolók nem Opelesek, inkább gagyi távol-keletiek, nem tetszett az egyen digitális óra sem. Esti fényekben szép a belső, kár, hogy a kormány gombjai nem világítanak, amíg nem szokunk hozzá, kínlódunk a funkciókkal. Bal oldalon vannak a rádió és az audiorendszer, jobb oldalon pedig a tempomat kapcsolói.

A kormány nagyméretű, bőrrel borított, mint a kárpit jó része. A fordulókör nagy, gyors haladásnál nem túl pontos a kormányzás, ilyenkor az autó picit imbolyog, igaz ez a lágy futómű számlájára is írható. Magasan ülünk, így kifejezetten jó vezetni az Epicát. Az ötfokozatú automatikus váltó kényelmes autózást tesz lehetővé, tökéletesen egybevág a soros hathengeres dinamizmusával.

© hvg.hu

Az autót csak Európában és Koreában forgalmazzák, Amerikában biztosan nem találkozhatunk vele. Otthon és Izlandon Tosca a neve, az izlandi nyelven az Epica ezek szerint nem túl beszédes, vagy talán túlzottan is az. Globális autó, van benne egy csepp Amerika, egy jó nagy adag Európa és egy pár csepp Korea.

A műszerfal kevés helyet foglal el, a szélvédő is meredek és kicsi, így hatalmas hely marad a bent ülők kényelmére. A 2700 milliméteres tengelytáv adta komfortot a hátsó sorban is élvezhetjük, a könyöktámasz lehajtható, palacktartóval és tárolórekesszel. Három személy jól elfér hátul. Nem erőssége a praktikum, az ajtók zsebeiben csak cetliket tárolhatunk, a kesztyűtartó sem túl nagy, palacktartónk elöl van, multifunkciós könyöktámaszunk szintén. A csomagtartó majdnem 500 literes, ám az utastér oldali szája érthetetlenül szűk, így nagyobb, hosszab tárgyak fektetéséről mondjunk le. A hátsó ülések dönthetők, igaz nem kapunk sík padlót, pótkerék helyett mankókerékre kell támaszkodnunk, ha defektet kapunk.

© hvg.hu

Az autó egyik tromfja a soros hathengeres motor, amelynek gyönyörű hangját leengedett ablakoknál tudjuk csak élvezni. Nagyon halk az autó, csak erős gázfröccsre kapja fel a hangját. Konkurenseinél sokkal izgalmasabb zenét produkál a 24 szelepes, egyébként kissé ódivatú technikájú moci, amely erejének maximumát szokatlanul magas, 5800-as fordulaton éri el. Nem erőművész, de lendületesen vezethető, autópályán kiváló. Fogyasztása városban kissé megemelkedik, a gyári adat nem túlzás, ám nekem vegyes használatban, 350 kilométeres autópályázást is beleszámolva, a vártnál kevesebbet, csak 8,4 liter benzint evett 100 kilométerenként. Futóműve országúton nagyon jól szolgál, komfortos, kényelmes, hajózik, ringatózik, ám rossz úton csúnyán viselkedik, imbolyog és a kátyúkban felüt.

Az Epica biztonságos autó, alapban hat légzsák védi az utasokat, van ABS és biztonsági öv bekötésére figyelmeztető hangjelzés is a vezető oldalán. Nincs viszont ESP, ráadásul nem is rendelhető, igaz a 2007-es modellévtől hamarosan szériatartozék lesz Európában. Ekkora autót, hathengeres erőforrással ilyen áron nem kapni, a kétliteres hathengeres motorral már 5,5 millió forintért hazavihetjük az Epicát. Kedvező ára és kiváló ár/érték aránya ellenére itthon keveset látni belőle, eddig alig száz Epicát értékesítettek a magyar piacon.

B. Cs.

Chevrolet Epica 2,5 LT
MOTOR
Hengerűrtartalom (cm3)	2492
Környezetvédelmi besorolás	Euro 4
Max. teljesítmény lóerő	157 lóerő 5800-as fordulaton
Max. nyomaték: Nm	237 Nm 4000-es fordulaton
MÉRETEK
Tengelytáv (mm)	2700
Hosszúság/szélesség/magasság (mm)	4805/1810/1450
Csomagtér	480 liter
Saját tömeg (kg)	1460
MENETTELJESÍTMÉNYEK
Végsebesség (km/h)	209
Gyorsulás 0-100 km/h (mp)	9,9
FOGYASZTÁS (l/100 km)
Városi	13,8
Országúti	6,6
Vegyes	9,3
Tesztfogyasztás	8,4
CO2 kibocsátás (g/Km)	219
ÁRA	Az autó ára 7,185 millió forint