Ford C-Max teszt: izgalomra semmi ok

© hvg.hu

Tudtam róla, de különösen sohasem hatott meg a létezése. Ezért is lepett meg az a tény, hogy a Focus éves eladásainak egyharmadát (több mint háromezer) az alsó-középkategóriás sztár egyterűsített, picit megemelt változata teszi ki. Amint beültem és vezetni kezdtem, egyre több sorstársat fedeztem fel Budapest útjain. Kiderült, hogy valóban rengetegen vannak a C-MAX hívők. De mit esznek ezen az autón? Egy hét kellett, amíg rájöttem.

Valljuk be, a C-MAX nem egy szép autó, ahogy nekem a Focus sem tetszik. Ha pedig a Focus nem szép, akkor a C-MAX-ra csak a csúnya jelzőt tudom szívből ráragasztani. Bár van rajta néhány kifejezetten vonzó részlet – például az első fényszórók kialakítása a függőleges irányjelzőkkel nagyon tetszett – a vásárlók többsége mégsem az esztétikuma alapján választja. Suta egyterűségében nincs semmi izgalmas, a hátsója jellegtelen, a belseje, annak formai világa sallangmentes és egyhangú, nem is hétszemélyes. Próbálok érveket felhozni ellene, bár úgy tűnik ezek sem jelentenek akadályt.

© hvg.hu

Nem marad más, mint a praktikum, a kényelem, menetdinamika, a biztonság és az ár (akciósan 3,6 millióért elvihető). Ezek sokkal fontosabb szempontok, mint amikkel eddig ütköztettem az autót. Az autó ötszemélyes, de a különleges, variálható hátsó üléssorának köszönhetően négy személynek fejedelmi kényelmet kínál. A könyöktámaszként, lehajtva asztalként is funkcionáló keskenyebb középső ülés egyszerűen eltüntethető  és az általa hagyott tér a két szélső ülés beljebb és hátrébb mozgatásával hasznosan kitölthető. Négyüléses változatban a hátsó sorban az anyósok kényelmét élvezhetik az utasok (nagyobb a váll-, illetve a lábtér), ha nagyobb tárgyat szeretnénk szállítani, akkor az üléseket egy könnyed mozdulattal ki is szerelhetjük az autóból, így egy hosszú nyaraláshoz három vagy akár négy személlyel kiváló eszköz a C-MAX. Utasterének minden anyagát úgy választották, hogy az megfeleljen a brit allergia alapítvány előírásainak. Nem tudom, hogy ízlésallergia ellen bevizsgálták-e a belteret, de a ronda fautánzatú műanyagbetéteket én kihagytam volna.

© hvg.hu

A plüss ülések átlagosak, a vezetőülés magasságát elektromosan állíthatjuk, a többi funkciót kézzel. A variálható ülések mellett egy hatalmas középső tárolódoboz is az autó praktikusságát erősíti: középkonzol rekeszébe egy 1,5 literes üveg és kilenc kisdobozos sör fér el. A hátsó ülések előtt hasznos, padló alatti üregeket is találunk, a kesztyűtartó 10,5 literes, a műszerfal felső részén található tárolóhely térképek, engedélyek, útlevelek és iratok biztonságos tárolására szolgál. Egy idő után kicsit elhagyja magát ez a fedél, tesztautómban 17 ezer kilométer volt és a fedél sarka már nem volt vízszintben a műszerfal tetejével. A napszemüveg-tartónál sokkal fontosabb a szélvédő fölé rejtett gyermekfigyelő tükör, amely lehetővé teszi, hogy menet közben is szemmel tartsuk a gyerekeket. Pohártartóból sok van, mindenkinek jut. Az első ülések háttámláiból asztalka hajtható le. Csomagtere hatalmas, 550 literes, két személlyel tetőig pakolva 1620 literre bővíthető. Érdekes, hogy míg más autóknál zavart a kilátásban a fecskefarkú A-oszlop, a C-MAX-ban nem jelentett akadályt.

A műszerfalat egy nagyméretű Sony hatlemezes mp3-as CD-rádió foglalja el, az alatta elhelyezkedő kétzónás automatikus digitális klíma kapcsolója és kijelzője vicces formát kapott. Gombok összevisszasága jellemzi, az ergonómia lehetne egy fokozattal jobb is. A műszerórák szépek. A multifunkciós kormány fogása jó, négy irányba állítható. A tempomat kezelőgombjai találhatók rajta, a rádiót a kormány alatt külön konzolon irányíthatjuk. A gombokat nem világítja meg semmi, így sötétben csak tapogatózunk.

© hvg.hu

A leggazdagabb Ghia-felszereltséggel elektromos kéziféket is kapott a tesztautó. Az ötletesen megtervezett kapcsoló az integrált hamutartóval egyetemben több tárolóhelyet biztosít a középkonzolban. A használatával először gondban voltam, ráadásul az autóval első utamon beleszaladtam egy rendőrségi akcióba. Nem igazoltatás vagy traffipax volt, hanem egy üldözés és elfogás zajlott le előttem, konkrétan a C-MAX motorházának tetején bilincselték meg a gyanúsítottat. A nyomozó szólt, hogy most már jó lenne, ha elmennék az útból. Én szerettem volna, de a meglepetéstől nem tudtam kioldani a rögzítőféket, így néhány percig farkasszemet néztem az elfogottal és az egyre türelmetlenebb rendőrrel, miközben néhányszor lefulladtam. Addig nyomogattam a fék kapcsolóját, hogy kioldott, így végre leléphettem.

Hasznos extra volt a bi-xenon fényszórók alkalmazása (220 ezer forintos extra), a kísérő- és kilépőfény, ám az ESP-t, az elektronikus menetstabilizáló rendszert hiányoltam ebből a magas súlyponttal bíró autóból. Az autó biztonsága négycsillagos minősítést kapott az EuroNCAP tesztjein 2003-ban, a C-MAX volt kategóriájában az első, amely a gyermekbiztonságra szintén négy csillagot kapott. Tesztautómban hat légzsák lapult meg a lemezek és szövetek alatt.

Dinamikus motor, finom futómű, kiváló váltó

© hvg.hu

Engem, mint vásárlót az eddig elhangzottak továbbra sem ösztökélnének arra, hogy a C-MAX kulcsát válasszam. Beszéljünk tehát a lényegről. Tesztautómat 1,6-os, 110 lovas, 260 Nm nyomatékkal bíró igen dinamikus, halk és bámulatosan fürge dízelmotorral szerelték. Ez még nem lenne eléggé vonzó, ha nem társítottak volna ehhez a motorhoz Durashift fokozatmentes, szekvenciálisan is kapcsolható CVT-váltót (400 ezer forintos extra). Ez a szerkezet teljesen megváltoztatta az autó ritmusát, élénk és ugrándozó városi autót faragva az unalmas családi egyterűből. A váltó és a motor olyan összhangban van, mint két egymásba érő fogaskerék. Piros lámpánál öröm volt legyorsulni a hasonszőrű sofőröket, akik nem értették, hogy a sokszor teljesen azonos gépjárművük miért marad le az én Tango (fényezés) vöröském mögött. A control blade hátsó futómű-rendszerének és az elektrohidraulikus szervokormányának köszönhetően jó az autó útfekvése és a manőverezhetősége. A rendszer speciálisan kialakított futómű-perselyeket is tartalmaz, így a kerekek előre-hátra és fel-le is elmozdulhatnak, hogy elnyeljék a bukkanókat és felfogják az ütések nyers erejét. Rossz úton is parádézik a lágy futómű. Ennek hátrányát csak nagy sebességnél és erős fékezésnél érezzük, ilyenkor kicsit lemegy az orra és felágaskodik a feneke.

A fogyasztás nem átlagon alatti, a 8,3 literes városi átlagfogyasztás 1,6-os dízelhez mérten magas, még automatikus váltóval is.

B. Cs.