Alig 800 kilométerrel vettem át a legerősebb, legdurvább, legvadabb (papíron legalábbis) kompakt, azaz csapott hátú alsó-középkategóriás Audit. Ebből az úgynevezett hot hatch kategóriából kitűnik több szempontból is az S3. Először is borzasztó erős, csak a Mazda3 MPS és a BMW 130i ér fel 265 lovas izomzatával, ám az Audi vetélytársaihoz képest nagy előnnyel bír: összkerék-hajtású. Ám még a quattro hajtás sem állhat ellen a fizikának, egy-egy sikán vad bevételénél parádésan halad keresztbe az autó, ellenkormányozással azonban biztonságosan kordában tartható a fehérbe öltözött vadállat. Azt azonban ne feledjük, az Audi S-vonala veszélyes üzem, jobb óvatosan kezdeni, érzékien és ésszel vezetni, nem bántani, nem erőltetni, nem vagánykodni.

Az Audi eddig összesen több mint 150 ezer S-modellt értékesített, ebből mintegy 32 ezer az S3 első generációjából került ki. Az a jó az S3-asban, hogy potom 11 millióért majdnem 18 milliós S5-ösben, vagy 30 milliós R8-asban érezzük magunkat. A bőrös sportülésekbe bepréselődve a műszerfal egyes elemei, a vágott sportkormány mind sokkal magasabb kategóriát, a kompakt osztálytól ma még távol lévő minőséget idéznek. Volt szerencsém az összes sportos Audit vezetni, az S3-as nem marad el élményben és minőségben tőlük.

Rejtőzködő életmódot folytat az S3-as, kívülről nem túl feltűnő jegyeket visel magán, az izgalmas fehér szín és a mélyre nyúló óriási singelframe hűtőmaszk azonban már messziről üvölti bele a világba, hogy ritka példánnyal van dolgunk. Bár az elsők között teszteltem az autót, már van több boldog magyar tulajdonosa is a verdának, a legnagyobb ellenzéki párt egyik képviselője nap mint nap kormányozhat vele a budapesti utakon. Az S3 azonban rossz városi autó, olyan mint egy láncra vert sas, teljesen értelmetlen a dugóban sziszegni vele. Az S3-asnak tér kell, izgalmas szerpentinek, hegyi utak, vízparti egyenesek, néha egy-egy versenypálya, hadd üvöltse ki magát torkaszakadtából. Ennek ellenére nagyon kulturáltan vezethető, kezes bárányként viselkedik a hétköznapi forgalomban, tehát nem az van, hogy folyamatosan rángat, a benne ülők fejet rázva áldoznak és a hányingerrel küszködnek. Persze lehet így is, de az S3-as ennél sokkal finomabb és elegánsabb társ. Vadságát jól elrejtették, egy Civic Type R-rel összehasonlítva például kevesebb élményt nyújt egy gyorsulási versenyen. Azt a küzdést, azt a vadulást nem tudja utánozni, ám 140-150 fölött hatosból ötösbe kapcsolva 220-szal lehagyunk mindenkit. Az autó végsebességét 250-nél határolták le a gyáriak, ezt az adatot nem tettem próbára. Jó is, hogy pont nem akkor teszteltem a végsebességét, amikor éjjel 71-el lemeszeltek a rend éber őrei. Szinte én kértem elnézést, hogy csak ennyivel mentem.

A sportosság oltárára terítettek fel mindent, szinte izzik a levegő, ahogy a kuplung lenyomásával életre keltjük a 265 lovas négyhengeres turbómotort. Az álló helyzetből 100 kilométer/óra tempóig tartó sprinthez mindössze 5,7 másodpercet igényel, az FSI közvetlen benzinbefecskendezéssel és turbófeltöltővel működő, erőteljes kétliteres, négyhengeres motor harapós és pörgős karakterével, illetve mélyen zengő hangjával tudatja, hogy valóban kifinomult és nagyteljesítményű aggregátról van szó. Végre egy autó, aminek van hangja, sikít, nyüszít, ércesen búg, a végén meg felvonyít. És mindez néhány másodperc alatt, fenomenális. Alapjáraton ráadásul teljesen hangtalan, még nyitott ablakkal sem hallunk semmit. Mintha start-stop funkcióval rendelkezne. Ez rá is férne a méregzsákra, mivel fogyasztása botrányosan magas. Persze, aki ilyen kocsit vesz, az nem ezzel foglalkozik, de mégis. A 350 kilométeres próbaút során, persze főként városi forgalomban és ólomlábban közlekedve 14,2 literes átlagfogyasztást mértem száz kilométerenként.

Pedig minden korszerű technikája ellenére a nagyteljesítményű turbófeltöltésű motor mindössze 152 kilogrammot nyom, ami egyértelműen kevesebb a közvetlen vetélytársak hasonló erőforrásaiénál. Mindez a tengelyek közötti tömegeloszlásra is kedvező hatást fejt ki.

A már 2500 percenkénti fordulatszámnál megjelenő és egészen ötezres fordulatig rendelkezésre álló 350 newtonméter forgatónyomaték mellett az S3 minden menethelyzetben nagy tartalékokkal, simán és könnyen vezethető. A legizgalmasabb hármasban nyomni neki, váltás nélkül csak gáz, fék, gáz, fék.

Budapesten alig lehet kihasználni a háromszázig skálázott kocsi erőfölényét, egy nagy gázfröccs és már megint meg kell állni. A fordulatszámmérő mutatója a 4-5000-es tartományban érzi otthonosan magát. Úgy gyorsul, hogy elfelejtek váltani, 140 környékén veszem észre, kihagytam egy mozdulatot, a motor 7500-as fordulat környékén könyörtelenül letilt. Futóműve nem kellemetlen, kemény de nem büntet. Sportosságában is megmarad kényelmesnek, finomra hangoltnak.

Oldalsó kötények, pici szoknya, kettős kipufogó, 18 hüvelykes gyönyörű felnik, vörös S3 feliratú féknyergek jelzik a különbséget, de a kíváncsiskodókat ez még nem győzi meg, hallaniuk kell a motor felzúdulását és látniuk kell a por és hamufelhőt, amit hagyunk magunk után. A pedálok, a váltógomb és a légbefúvó nyílások alumíniumdíszítést kaptak, a dekorberakások zongora feketében fénylenek, kívánságra azonban alumínium vagy nyírfaszürke színben is rendelhetők. A vörös-ezüst S3-embléma a bőrbevonatú sportkormányon és a műszeregységen éppúgy feltűnik, mint a sebességváltókar gombján és a küszöbök díszlécén. Az üléskárpitok textil-bőr, kívánságra alcantara-bőr párosítású vagy tiszta bőrkárpitozással kaphatók. A kétárnyalatú bőrbevonatú ülések díszvarrásai az ülés középső részének színével harmonizálnak. A váltó könnyedén kezelhető, pontos és jó fogású a bütyke. A levegőbeömlők tengeralattjárós fílinget kölcsönöznek a belsőnek.

Könyöktámaszunk multifunkciós, pohártartóból az autóban összes másfél van, ezt kell beosztanunk, nem praktikumáról híres az autó, csomagtartója viszont kényelmesen befogad egy teletömött 100 literes hokiszsákot.

Ha valaki hátul is vállalja az utazást számoljunk azzal, hogy nem könnyű oda beülni, a vezetőülés előredöntés után nem áll be az eredeti pozíciójába, így gyakran kell állítgatnunk. Legjobb benne egyedül ülni, magányos fej nélküli lovagként egyetlen feladatunk van: halálra fárasztani a ménest. Ez egy végtelennek tűnő misszió, a lovak elpusztíthatatlanok, ha van benzinkút a közelben.

 B. Cs.

Műszaki adatok