Toyota Prius, az úttörő

Mind a forgalmazók, mind a fogyasztók a megfelelő tájékoztatás hiányát tartják az egyik legnagyobb tényezőnek, amely visszafogja a hibrid és a többi alternatív erőátvitelek népszerűségét. Hasonlóan az Automotive News Europe/Maritz Research felméréséhez, amely szerint a kereskedők kétharmada, míg az új autót vásárlók 54 százaléka véli úgy, azért nem vesznek hagyományostól eltérő motorral hajtott autót, mert nem ismerik a választási lehetőségeiket. Ezzel szemben a megkérdezett 1240 vásárló 60 százaléka megfontolná, valamint erősen átgondolná, hogy a következő autója elektromos-benzines hibrid, vagy biodízellel hajtott autó legyen-e. Hagyományos benzines járműben 57 százalékuk gondolkodna, és közel 72 százalékuk a dízel kocsikat is számításba venné. Európa öt nagy piacának 1250 megkérdezett forgalmazójából 58 százalék tekinti a hibrid autókat eladhatónak, ezt követik a gázos gépjárművek (43 százalék), harmadik helyen pedig a biodízel (38 százalék) erőátvitel végzett.

A vásárlóközönség átlagosan 2544 euróval adna többet a hibridekért. Ez majdnem a duplája annak az 1377 eurónak, amelyet a kereskedők becsültek, hogy a fogyasztók fizetni fognak az alternatív erőátvitel gépkocsikért. A felméréseket tavasszal készítették, az eredményeket az amszterdami Automotive News Europe New Powertrain Technologies konferencián jelentették be.

Tankolás földgázkúton

Ugyanitt kiderült: az alternatív erőátvitelekkel kapcsolatos fogyasztói tudatosság gyorsan nő, de továbbra is alacsony marad. 2003-ban a Maritz felmérése szerint a vásárlók 17 százaléka volt jártas a hibridekben, idén 54 százalékot mértek. A „nagyon jártas” kategória a 2003-as 4 százalékról 20 százalékra emelkedett. Több fogyasztót motivál az a tény az alternatív erőátvitelekkel kapcsolatban, hogy üzemanyagot takaríthat meg (87 százalék), mint hogy védheti a környezetét (76 százalék). Az adójóváírások a legvonzóbb tényezők, de nem kulcsfontosságúak a döntésben. A jobb teljesítmény vagy a legújabb technológia a legkevésbé hatott ösztönzőleg a vásárlásra. A kereskedők szerint a környezetvédelem nagyobb motiváló tényező, mint az üzemanyag takarékosság (82, illetve 79 százalék). Az értékesítők 60 százaléka, míg a fogyasztók 44 százaléka tartja vonzónak az adójóváírást.

A Citroen dízel-hibriden dolgozik

A fogyasztók és a kereskedők egyetértettek abban, hogy az információhiány miatt alacsony az alternatív erőátvitelű autók iránti kereslet. A fogyasztókhoz képest a kereskedők inkább a tudáshiányban és a zavaros információkban látják az értékesítés gátját. Többen is úgy vélik, hogy ezek késztetik a fogyasztókat arra, hogy a technológia egy újabb nemzedékére várjanak. A kézzel fogható tapasztalat szintén sokat nyom a latban. A Maritz szerint a tesztvezetések után 57 százalékra emelkedett azon sofőrök száma, akik szerint a hibridek „kellemes vezetési élményt” nyújtanak, ahhoz a 16 százalékhoz képest, amit a Toyota előzőleg 308 sofőr körében mért. Hasonló javulást tapasztaltak a próbavezetések után: 48-ról 72 százalékra emelkedett azok száma, akik szerint a hibrid meghajtás valóban átütő innováció, és 13-ról 47 százalékra, akik szerint a teljesítmény jóval magasabb.

A kereskedők úgy látják, hogy az alternatív erőátvitelben a Toyota az úttörő. Amikor a márkákat kellett rangsorolniuk, 52 százalékuk nevezte meg a japán gyártót a legelsőnek, míg 70 százalékuk az első három közé sorolta. Egyetlen más márkára sem szavaztak hét százaléknál többen az első helyre. A másik japán márkát, a Hondát, amely szintén kínál hibrideket Európában, a kereskedők 24 százaléka sorolta az első három közé.